Somogyom

Somogyom (Șmig)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Község	Küküllőalmás
Rang	falu
Irányítószám	557024
Körzethívószám	+40 x69[1]
SIRUTA-kód	144045
Népesség
Népesség	776 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	222 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	339 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 13′ 31″, k. h. 24° 26′ 43″46.225252, 24.44539346.225252°N 24.445393°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 31″, k. h. 24° 26′ 43″46.225252, 24.44539346.225252°N 24.445393°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Somogyom (románul: Șmig) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Neve

1317-ben, Károly Róbert király alatt nevét már említették az oklevelek p. Sumugun néven, mikor a király a Szalók nemzetségből való Simon bán itteni birtokait vette védelme alá.

További névváltozatai: 1325 körül p. Symyg, 1352-ben Sumugy, 1355-ben p. Sumugyn, 1389-ben Sumugyon, 1395-ben Somogy, 1587-ben Somogyon, 1733-ban Smig, 1760–1762-ben Somogyom, 1808-ban Somogy aliis Somodgyon h., Schmiegeng., Zsnik val., 1861-ben Somogyom, Zsnik, 1888-ban Somogyom (Schmigen, Smigu), 1913-ban Somogyom.

Fekvése

Erzsébetvárostól légvonalban 10 km-re nyugatra, Medgyestől 9,5 km-re északkeletre, Küküllőkőrös és Jövedics közt fekvő település.

Története

Somogyom és környéke ősidők óta lakott hely volt. Területén bronzkori leletek kerültek napvilágra.

1317-ben Károly Róbert király hívei közé fogadva a Szalók nemzetségbeli Simon bánt védelmébe veszi Simon bán e birtokát is az ispánokkal és medgyesi szászokkal szemben, és biztosítja, hogy bármely szabad ember megtelepedhet benne. 1325-ben már Simon bán fiai osztoztak meg rajta (Gy 3: 559).

1449 után Somodyon-i Miklósné Bakaji Potenciána is átdta a nagydemeteri és törpényi szászoknak Fata, Bocsonya, Cege és Tőkés nevű birtokait. 1451-ben pedig Somogyoniak egyezséget kötöttek a Cikmántoriakkal, Kendiekkel és Kémeriekkel birtokaik visszaserzésére.

A trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Erzsébetvárosi járásához tartozott.

1910-ben 1002 lakosából 321 magyarnak, 60 németnek, 621 románnak vallotta magát. Ebből 161 római katolikus, 511 görögkatolikus, 137 református volt.

A 2002-es népszámláláskor 959 lakosa közül 730 fő (76,1%) román, 219 (22,8%) magyar, 8 (0,8%) német és 2 (0,2%) cigány volt.

Jegyzetek

Források

• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.