Lao Sö

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Lao Sö (Lao She)
Élete
Született	1899. február 3. Peking
Elhunyt	1966. augusztus 24. (67 évesen) Peking
Sírhely	Papaosan Forradalmárok Temetője
Nemzetiség	kínai
Házastársa	Hu Xieqing
Gyermekei	Shu Yi Shu Yu
Pályafutása
Írói álneve	Lao Sö (Lao She)
Jellemző műfaj(ok)	novella, regény, dráma
Fontosabb művei	Macskaváros krónikája A Tigriskisasszony meg a férje
A Wikimédia Commons tartalmaz Lao Sö (Lao She) témájú médiaállományokat.
Eredetileg Su Csing-csun (Shū Qìngchūn)nak hívták, felvett neve: Su Sö-jü (Shu Sheyu).

Lao Sö (egyszerűsített kínai: 老舍, pinjin: Lǎo Shě, Peking, 1899. február 3. – Peking, 1966. augusztus 24.) kínai sci-fi és drámaíró. Eredetileg Su Csing-csun (Shū Qìngchūn)nak hívták, felvett neve: Su Sö-jü (Shu Sheyu).

Élete

Pekingben született 1899-ben elszegényedett mandzsu család gyermekeként. Kétéves korában, 1901-ben a bokszerlázadás során elvesztette édesapját, akit japán katonák öltek meg. Édesanyja ezután egyedül nevelte, később tanítóképző főiskolát végzett szülővárosában, majd mint pedagógus kezdte a pályáját.

1924 és 1929 között a londoni egyetem keleti intézetének volt a lektora, az itt végzett munkája mellett írni kezdett. Hazatérve több egyetemen tanított. A japán–kínai háború idején az Összművészeti Dolgozók ellenállási Szövetségének tevékenységét irányította. Az 1930-as években szatirikus regényeivel szerzett magának hírnevet, később drámákat írt. A második világháború után az Amerikai Egyesült Államokba utazott, 1949-ben tért haza. Ekkoriban a kínai írószövetség alelnöke is volt. A kulturális forradalom kitörése után, 1966-ban öngyilkosságot követett el.

Munkássága

Pályája indulásakor az Angliában írt humoros, szórakoztató regényeivel vált ismertté. Ekkor a régi kínai széppróza szemléleti és technikai tradícióit követte. Meseszövésében az angol írók (Charles Dickens, Joseph Conrad) is hatottak rá. Hazatérése után, a harmincas években – amikor már főleg elbeszéléseket írt – a művészete elmélyült. Később a kínai valóság aktuális problémáival foglalkozott (Macskaváros krónikája). A pekingi népnyelv kitűnő ismerőjének bizonyult (A Tigrisasszony meg a férje). A negyvenes évektől kezdve jobbára színműveket írt, emléket állítva az ellenállási háború hőseinek. 1949 után aktuális témákkal foglalkozott. Színműveit és regényeit a stilisztikai és nyelvi erények mellett eredeti jellemábrázoló képesség jellemzik. A modern kínai széppróza kiváló képviselője volt.

Művei

• Mao-cseng csi (Mao Cheng-ji) (1933)
• Li-hun (Válás) (1933)
• Lo-to Hsziang-ce (Luo tuo Xiangzi) (1939)
• Sze-si tung-tang (Si Shi Tong Tang) (Négy generáció egy fedél alatt) (1946–1951)

Magyarul

• A tigriskisasszony meg a férje. Regény; ford. Miklós Pál; Európa, Bp., 1957
• Fekete Li és Fehér Li / A holdsarló. Elbeszélések; ford. Lomb Kató, utószó Miklós Pál; Európa, Bp., 1959
• Teaház. Színmű; ford., utószó Miklós Pál; Európa, Bp., 1960
• Macskaváros krónikája. Regény; ford., utószó Galla Endre; Európa, Bp., 1981 ISBN 9630723182

Irodalom

• Czibor János: A Tigrisasszony meg a férje (Nagyvilág,^[1] 1957. 9. szám)
• Z. Skupski: The Evolution of a Modern Chinese Writer (1966)

Jegyzetek

Források

• MetaGalaktika 10. (194. oldal)
• Világirodalmi lexikon 7. kötet, Akadémiai Kiadó, 1982 (19. oldal) ISBN 963 05 2677 8
• Moly: Szerzői adatlapja (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. február 13.)

További információk

• Életrajza (angolul)