Kelemér

Kelemér
A református templom
Kelemér címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Putnoki
Jogállás	község
Polgármester	Bukovenszki Józsefné (független)[1]
Jegyző	Nagy János
Irányítószám	3728
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	425 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	26,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,81 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 21′ 25″, k. h. 20° 25′ 53″48.3569, 20.43136111111148.356900°N 20.431361°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 25″, k. h. 20° 25′ 53″48.3569, 20.43136111111148.356900°N 20.431361°E
Kelemér Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Kelemér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelemér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Kelembér és Kelemér (keresztnév).

Kelemér község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Földrajzi helyzete

A Sajó völgyétől északra, a Keleméri-patak völgyében terül el Putnoktól 9, Miskolctól közúton 51 kilométerre. Főutcája a Serényfalva és Ragály között húzódó 2601-es közút, amely a község központjában a 7+900-as kilométerszelvénye közelében jár; itt ágazik ki belőle kelet felé a Putnokig húzódó 2602-es közút, illetve északnyugati irányban a Gömörszőlősre vezető 26 101-es út.

A környező települések: Alsószuha 8 km-re, Gömörszőlős 2 km-re, Serényfalva 6 km-re, Szuhafő 10 km-re, Zádorfalva 5 km-re. A legközelebbi város: Putnok 9 km-re.

Története

A település az Árpád-kor óta létezik, először 1232-ben említik. 1332-ben Kaleuer alakban fordul elő. A tatárjárás után vár épült a környéken, de a 14. században már romként említik. A török időkben átmenetileg elnéptelenedett.

Tompa Mihály a szabadságharc leverése utáni időkben két évig élt a községben, mint a falu lelkésze. A költő barátja volt Petőfi Sándornak és Arany Jánosnak is. Itt tartózkodása idején írta a szabadságharc bukása utáni időkben, az önkényuralom idején allegorikus, a szabadság és a függetlenség eszményét hirdető verseit, többnyire Rém Elek álnéven, ami a Kelemér szó visszafelé olvasva.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szala Pál (FKgP)^[3]
• 1994–1998: Szala Pál (független)^[4]
• 1998–2002: Szala Pál (független)^[5]
• 2002–2006: Szala Pál (független)^[6]
• 2006–2010: Szala Pál (független)^[7]
• 2010–2014: Kovács László János (független)^[8]
• 2014–2019: Bukovenszki Józsefné (független)^[9]
• 2019–2024: Bukovenszki Józsefné (független)^[1]
• 2024– :

Népessége

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámláláson a lakosok 81,3%-a magyarnak, 0,6% bolgárnak, 6,6% cigánynak mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,4%, református 35,5%, görögkatolikus 0,8%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 6% (26,6% nem válaszolt).^[11]

2022-ben a lakosság 95,5%-a vallotta magát magyarnak, 14,1% cigánynak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,5% volt római katolikus, 31,5% református, 0,7% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 11,7% felekezeten kívüli (23,2% nem válaszolt).^[12]

Látnivalói

• Református templom (14. század)
• Tompa Mihály Emlékház
• Népi építészet remekei
• Mohos-tavak

• 
  A Hősi Emlékmű
• 
  Tompa Mihály emlékmű

Ismert személyek

• Itt született és élete nagy részében itt gazdálkodott Putnoky Móric földbirtokos, gömöri főispán, titkos tanácsos, mintegy fél évszázadon át a térség országgyűlési képviselője.

Jegyzetek

További információk

• Kelemér honlapja Archiválva 2017. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben