Abaújszolnok

Abaújszolnok
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	szikszói
Jogállás	község
Polgármester	Rácz Pál (független)[1]
Irányítószám	3809
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	216 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	19,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,66 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 22′ 24″, k. h. 20° 58′ 32″48.373211111111, 20.97561944444448.373211°N 20.975619°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 24″, k. h. 20° 58′ 32″48.373211111111, 20.97561944444448.373211°N 20.975619°E
Abaújszolnok Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Abaújszolnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abaújszolnok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Abaújszolnok község az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szikszói járásban.

Fekvése

Az Északi-középhegységben, a Cserehát keleti oldalán fekszik, Miskolctól 35 kilométerre, északkeletre. A szomszédos települések: észak felől Abaújlak (Szanticska), kelet felől Baktakék, dél felől Selyeb, nyugat felől pedig Nyésta. [Határos még Gagyapátival is, de közúti kapcsolat nincs közöttük.] A legközelebbi város Encs (20 km).

Megközelítése

Közúton a 3-as főútról Szikszón, a Miskolci úton a II. Rákóczi Ferenc útnál balra elágazó 2622-es úton érhető el a legegyszerűbben. Ebből a 2622-es útból Abaújszolnok határában ágazik el a Nyéstára vezető 26 132-es mellékút és a Baktakéken keresztül Encs felé összeköttetést biztosító 2623-as út.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem vezet át a településen, a legközelebbi vasútállomás az egyaránt kb. 20-20 kilométerre lévő Szikszón (Szikszó vasútállomás) vagy Encsen (Forró-Encs vasútállomás) található, a MÁV 90-es számú Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonalán.

Története

Az első írásos emlék, amely a település nevét említi 1256-ból maradt fenn; ebben „Zonuk” néven szerepel. Ekkor szolnoki nemesek földje volt, és Nyéstával volt határos. Egykoron a történelmi Abaúj vármegyéhez tartozott, amely a nevét az Aba nemzetségről, illetve az általuk épített Abaújvárról kapta. A török hódoltság idején elnéptelenedett, Rákóczi telepítette be ruténekkel.

1750-ben Tiszta Pál kapott adományt Mária Teréziától Abaújszolnok, Monaj és Selyeb községekben.

A vidék a trianoni döntést követően az ország peremvidékévé vált, s ez az elkövetkező évtizedek során döntő módon befolyásolta gazdasági-társadalmi életét, fejlődését.

Közélete

Polgármesterei

A településen 2011. október 16-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,^[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[12] A választás hat polgármesterjelöltje között a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és meg is nyerte azt.^[9]

Ugyancsak időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak a településen 2020. október 4-én is, a képviselő-testület 2020. július 13-án kimondott önfeloszlatása miatt.^[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de egyetlen szavazattal lemaradt két kihívója egyikétől.

Népesség

• 2010: 181 fő
• 2001: 161 fő
• 1990: 143 fő^[14]
• 1983: 219 fő
• 1948: 388 fő^[15]
• 1910: 398 fő

A település népességének alakulása:

Népcsoportok

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.^[16]

2022-ben a lakosság 71,7%-a vallotta magát magyarnak, 24,5% cigánynak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (28,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság kb. 39%-a római katolikus, kb. 45%-a görögkatolikus, kb. 6%-a református és kb. 2%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem a lakosság kb. 8%-a.^[14]

2022-ben vallásuk szerint 10,9% volt római katolikus, 6,5% református, 47,8% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% felekezeten kívüli (33,7% nem válaszolt).^[17]

Római katolikus egyház

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Szikszó-encsi Esperesi Kerületében lévő monaji plébániához tartozik, mint filia.^[18]

Görögkatolikus egyház

A Miskolci Apostoli Exarchátus Csereháti Esperesi Kerületében lévő selyebi parókiához tartozik, mint filia.^[19]

Református egyház

A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.^[20]

Evangélikus egyház

Az Északi evangélikus egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.^[21]

Látnivalók

• Az 1895-ben épült görögkatolikus (Keresztelő Szent János fejevétele-) templom
• Világháborús emlékmű

Források

• Abaújszolnok Környezetvédelmi Programja (2004)

Jegyzetek

További információk

• Abaújszolnok a Térképcentrumban Archiválva 2007. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben