1889 az irodalomban

Az 1889. év az irodalomban.

Megjelent új művek

• Paul Bourget francia író leghíresebb regénye: Le Disciple (A tanítvány)^[1]
• Lewis Carroll: Sylvie and Bruno (Sylvie és Bruno), meseregény; folytatása 1893-ban jelenik meg
• Anton Csehov hosszú elbeszélése: Unalmas történet (Скучная история); a „Szevernij Vesztnyik” című folyóirat novemberi számában^[2]
• Gabriele D’Annunzio olasz író, drámaíró első regénye: Il piacere (A gyönyör)
• George Gissing angol naturalista író regénye: The Nether World (Az alvilág)^[3]
• H. Rider Haggard regénye: Cleopatra
• Jerome K. Jerome angol író legsikeresebb regénye: Három ember egy csónakban (Three Men in a Boat)
• Guy de Maupassant ötödik regénye: Fort comme la mort (Erős, mint a halál)
• Robert Louis Stevenson The Master of Ballantrae (A ballantraei földesúr)
• Hermann Sudermann német író: Az atyja bűne (Der Katzensteg)
• Mark Twain: Egy jenki Arthur király udvarában (A Connecticut Yankee in King Arthur's Court)
• Jules Verne regényei:
  • A névtelen család (Famille-sans-nom)
  • Világfelfordulás (Sans dessus dessous) (az Utazás a Holdba folytatása)
• Oscar Wilde: Mr. W. H. arcképe (The Portrait of Mr. W. H.)

Költészet

• William Butler Yeats ír költő első kötete, korai költészetének legszebb verseivel: The Wanderings of Oisin and other Poems (Osszián vándorlásai és más versek). „Yeats első kísérlete az ír mitológia megteremtésére.”^[4]

Dráma

• Anton Csehov:
  • Ivanov (Иванов), dráma négy felvonásban; megjelenik a „Szevernij Vesztnyik” című folyóirat márciusi számában. Az 1887. évi bemutató után jelentősen átdolgozott szöveggel először január 31-én kerül színre Szentpéterváron^[5]
  • Manó (Леший), dráma négy felvonásban; bemutató: december 27. Moszkva^[6]
  • Leánykérés (Предложение), tréfa egy felvonásban; bemutató: április 12. Szentpétervár, megjelenik: május 3.^[7]

• August Strindberg színműve: Hitelezők (Fordringasägare); megjelenés és bemutató
• Hermann Sudermann első színműve: Becsület (Die Ehre)

Magyar nyelven

• Iványi Ödön legsikerültebb munkája Aradon jelenik meg: A püspök atyafisága (regény)
• Jókai Mór regénye: A lélekidomár
• Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös (kisregény)
• Tolnai Lajos regénye: Szegény emberek útja

Születések

• január 20. – Sík Sándor piarista tanár, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író († 1963)
• január 24. – Victor Eftimiu román író, drámaíró († 1972)
• április 7. – Gabriela Mistral chilei költőnő és diplomata; az első latin-amerikai szerző, akit irodalmi Nobel-díjjal (1945) tüntettek ki († 1957)
• június 23. – Anna Ahmatova orosz (szovjet) költőnő († 1966)
• július 5. – Jean Cocteau francia költő, író, festő, filmrendező († 1963)
• július 17. – Erle Stanley Gardner amerikai jogász, író; nevét főként detektívregényei tették ismertté († 1970)
• július 28. – Nyirő József erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus († 1953)
• augusztus 5. – Conrad Aiken amerikai költő, elbeszélő, regényíró, irodalomkritikus († 1973)
• szeptember 23. – Walter Lippmann amerikai politikus, író, kritikus († 1974)
• október 3. – Carl von Ossietzky Nobel-békedíjas (1935) német pacifista újságíró, író, lapszerkesztő († 1938)
• november 9. – Keleti Artúr költő, műfordító († 1969)

Halálozások

• január 15. – Mihai Eminescu, a legismertebb román költő (* 1850)
• április 24. – Jules Barbey d’Aurevilly francia kritikus és regényíró (* 1808)
• június 8. – Gerard Manley Hopkins jezsuita pap, angol költő (* 1844)
• július 11. – Reviczky Gyula költő, író (* 1855)
• augusztus 5. – Fanny Lewald német írónő (* 1811)
• október 17. – Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij orosz író, kritikus, materialista filozófus (* 1828)
• október 24. – Émile Augier francia költő, színműíró (* 1820)
• november 20. – August Ahlqvist finn költő, kritikus, filológus, nyelvész (* 1826)
• december 12. – Robert Browning angol költő (* 1812)
• december 31. – Ion Creangă román író, mesemondó, a román irodalom egyik klasszikusa (* 1837)

Jegyzetek