1850 az irodalomban

Az 1850. év az irodalomban.

Események

• Magyarországon a szabadságharc bukása után az írók, költők java alkotói és lelki válságba kerül, sokan bujdosni kényszerülnek. Czuczor Gergely a Riadó című harcra buzdító verséért (megjelent 1848. december 21-én) börtönbüntetést szenved, 1850. márciustól 1851 májusig Kufsteinben raboskodik. A königgrätzi várba zárt Sárosi Gyulán szabadulása (1855) után alkoholizmus és idegbaj lesz úrrá. Bajza József elborult elmével, szegényen hal meg (1858).
• Angliában a preraffaeliták költői programjukat, első verseiket publikálják a The Germ című folyóiratban^[1]
• Oroszországban a szervezkedésért elítélt Fjodor Dosztojevszkij januártól kezdve négy évet tölt kényszermunkán a szibériai Omszk erődjében, majd 1854-től öt évig katona egy dél-szibériai városban.^[2]

Megjelent új művek

• Charles Dickens: Copperfield Dávid (David Copperfield) (folytatásokban: 1849–1850; kötetben: 1850)
• Nathaniel Hawthorne amerikai író történelmi regénye: A skarlát betű (The Scarlet Letter, Boston)
• Londonban jelenik meg Herman Melville amerikai író regénye: White-Jacket; or, The World in a Man-of-War (Fehér zubbony)
• William Makepeace Thackeray nagy regénye: Pendennis (folytatásokban: 1848–1850; könyv formában: 1849–1850, két kötet)^[3]
• Id. Alexandre Dumas regénye: Fekete tulipán (La Tulipe noire)
• Ivan Turgenyev elbeszélése: Egy felesleges ember naplója (Дневник лишнего человека)^[4]

Költészet

• Elizabeth Barrett Browning szerelmi versciklusa: Portugál szonettek (Sonnets from the Portuguese)
• William Wordsworth terjedelmes önéletrajzi költeménye: Prelude

Dráma

• Friedrich Hebbel: Herodes und Mariamne^[5]

Magyar nyelven

• Arany János verses munkája, a Bolond Istók első éneke; a második ének csak 1873-ban készül el és jelenik meg
  • lemondó hangulatú lírai versei: Letészem a lantot, Írószobám, Ősszel
• Jókai Mór: Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből (novellák, két kötet; Sajó álnév alatt jelenik meg)
• Kemény Zsigmond röpirata: Forradalom után, melyben állást foglal a szabadságharccal szemben és elítéli Kossuth Lajos politikáját^[6]

Születések

• január 15. – Mihai Eminescu román költő, író, színműíró; életműve döntő hatással volt a modern román nyelv kialakulására († 1889)
• április 13. – Alexander Bernát filozófus, esztéta, színikritikus és szakfordító († 1927)
• június 27. – Lafcadio Hearn ír (?), majd japán nemzetiségű író, műfordító, a japán kultúra és irodalom szakértője († 1904)
• július 9. – Ivan Vazov bolgár költő, író († 1921)
• augusztus 5. – Guy de Maupassant francia író, a modern novella egyik "atyja" († 1893)
• november 13. – Robert Louis Stevenson skót regényíró († 1894)
• április 9. – Pósa Lajos, a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző († 1914)

Halálozások

• április 23. – William Wordsworth angol romantikus költő (* 1770)
• május 9. – Garlieb Helwig Merkel német nyelven író, balti német családból származó író, újságíró; őt tekintik a lett és részben az észt irodalom megteremtőjének (* 1769)
• augusztus 18. – Honoré de Balzac francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, a világirodalom klasszikusa (* 1799)
• augusztus 22. – Nikolaus Lenau osztrák költő (* 1802)
• november 14. – Adam Oehlenschläger dán romantikus költő, drámaíró, a dán himnusz szövegének szerzője (* 1779)

Jegyzetek