Zalai Szalay László

Zalai Szalay László (Kiskőrös, 1879. november 26. – Budapest, 1944. február 15.) író, szerkesztő.

Élete

Kiskunhalason járt gimnáziumba, majd Kecskeméten jogot hallgatott. Ő alapította az első kecskeméti napilapot, a Kecskeméti Hírlapot. Később a Magyar Hírlap, a Világ, a Magyar Nemzet számára dolgozott, 1934–1944 közt a Sztár című film- és színházi lap főszerkesztője és tulajdonosa volt.

Munkássága

Népi tárgyú novelláinak jó részét a kiskunhalasi adatközlők elbeszélései nyomán vetette papírra. Ezek közül is kiemelkedett Gózon István gazdálkodó, parasztverselő. Még későbbi évtizedeiben, Budapesten is az főként kiskunhalasi élményei, gyűjtései alapján: az alföldi rétek, buckák, pásztorok, pákászok a nincstelen kisparasztok népies hangon mesélő krónikása maradt. Színdarabjait sikerrel játszották a fővárosi és vidéki színpadok. Legnépszerűbb alakja Szuhay volt.

Művei

• Aranyos város Jeruzsálem (192?)
• A zsidó nők története (1924)
• A kovács (dráma színmű) (1932);
• Szuhay (dráma színmű) (1932);
• Szuhay. Budapest, 1925;
• Ez a föld. Budapest, 1928;
• Mihály bácsi. Budapest, 1928;
• Aranyos város Jeruzsálem. Budapest;
• A puszta balladája. Budapest, 1930;
• Zörgessetek. Budapest, 1937;
• Ólmos eső. Budapest, 1939);
• Farsangi esküvő (színmű, 1939;
• A legendás Szuhay. Budapest, 1942;
• Az utolsó nagyúr. Budapest, 1942;
• Öreg Szuhay. Budapest, 1942;
• Szuhay a tanyán. Budapest, 1944.

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar életrajzi lexikon
• Kiskunhalas almanach