Viszocsány

Viszocsány (Visočany)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Báni
Rang	község
Első írásos említés	1232
Polgármester	Ivan Sečanský
Irányítószám	956 35
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	BN
Népesség
Teljes népesség	109 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	258 m
Terület	4,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 40′ 45″, k. h. 18° 19′ 00″48.679167, 18.31666748.679167°N 18.316667°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 45″, k. h. 18° 19′ 00″48.679167, 18.31666748.679167°N 18.316667°E
Viszocsány weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Viszocsány (szlovákul Vysočany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

Bántól 4 km-re délkeletre fekszik.

Története

Területén a 7. és 8. századból származó halomsírok találhatók, melyeket korai szláv síroknak tartanak.

A települést 1232-ben „Vyssian” alakban említik először. 1337-ben „Wisschen”, 1345-ben „Wyschen”, 1349-ben „Wyschan”, 1405-ben „Wyssaczan”, 1444-ben „Wysozan”, 1598-ban „Wisoczan” néven említik. Neve a szláv vysočane (= magasan lakók) szóból származik. A középkorban a gróf Cseszneky család birtoka volt, később több nemesi család, köztük a Viszocsányi, Tarnóczy és Nozdroviszky családoké. 1598-ban 13 ház állt a településen. 1784-ben 31 házában 41 családban 191 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VISOCSÁNY. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Tarnóczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zaj Ugróczhoz 1/2 mértföldnyire; földgye termékeny, réttye, legelője, erdeje, és szőlős kertyei is vagynak.”^[2]

1828-ban 16 háza és 202 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vizocsán, Trencsén m. tót f. Nyitra vmegye szélén: 186 kath., 6 zsidó lak., szép erdővel, s elég legelővel a hegyeken. F. u. Brogyány Gábor.”^[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

Csaltice

A Viszocsányhoz tartozó Csaltice major egykor falu volt, 1349 óta szerepel az írott forrásokban. Helyi nemesek birtokában állt. 1598-ban 4 háza volt. 1720-ban csak majorként létezett. 1784-ben 4 házában 14 családban 82 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CZALTICZ. Csalticze. Kis falu Trentsén Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, fekszik Viszocsánynak szomszédságában, ’s ennek filiája. Határja meglehetős.”^[2]

1828-ban 2 háza és 33 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Csaltics, népes puszta, Trencsén vgyében, Vizocsánhoz 1/2 óra, 27 kath. lak. Ut. p. Ny.-Zsámbokrét.”^[3]

Népessége

1910-ben 183, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 144 szlovák lakosa volt.

2011-ben 125 lakosából 121 szlovák volt.

Nevezetességei

• Római katolikus temploma eredetileg román stílusú volt, később gótikus, majd a 18. században barokk stílusban építették át. A román templomból a sekrestye, a gótikus templomból a torony maradt meg.
• Kastélya a 17. században épült reneszánsz stílusban, 1821 körül klasszicista stílusban építették át. Gazdasági épületei a 18. és 19. században épültek.

Jegyzetek

1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. ↑ ^{a b} Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 19.)
3. ↑ ^{a b} Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

• E-obce.sk
• Községinfó
• Viszocsány Szlovákia térképén