Vízi menta

Vízi menta
Virágzó növény
Virágzó növény
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Alcsalád: Nepetoideae
Nemzetség-
csoport:
Mentheae
Alnemzetség-
csoport:
Menthinae
Nemzetség: Menta (Mentha)
L.
Faj: M. aquatica
Tudományos név
Mentha aquatica
L.
Szinonimák
Szinonimák
  • Marrubium aquaticum (L.) Uspenski
  • Mentha acuta Opiz
  • Mentha acutata Opiz
  • Mentha adspersa Moench
  • Mentha affinis Boreau
  • Mentha aquatica f. aquatica Wimm. & Grab.
  • Mentha aquatica var. citrata (Ehrh.) W.C.Werner
  • Mentha aquatica var. subdentata Jancic
  • Mentha aquatica var. subspicata (Weihe ex Fresen.) Benth.
  • Mentha aromatica Opiz ex Déségl.
  • Mentha augusta Opiz ex Déségl.
  • Mentha auneticensis Opiz
  • Mentha aurita Weihe ex Fresen.
  • Mentha avellinii Tod. ex Bertol.
  • Mentha avellinii Tod. ex Lojac.
  • Mentha brachiata Weihe ex Fresen.
  • Mentha bugulifolia Weihe ex Fresen.
  • Mentha calaminthifolia (Vis.) Heinr.Braun
  • Mentha cetica Heinr.Braun
  • Mentha chaixii Strail
  • Mentha citrata Ehrh.
  • Mentha cordata Jan ex Nyman
  • Mentha crenatodentata Strail
  • Mentha denticulata Strail
  • Mentha deseglisei Malinv.
  • Mentha dubia Chaix ex Vill.
  • Mentha dunensis Strail
  • Mentha duriuscula (Haw. ex Spach) Trautm.
  • Mentha elongata (Pérard) Heinr.Braun
  • Mentha eriantha K.Koch
  • Mentha glomerata Stokes
  • Mentha grandidentata Strail
  • Mentha hirsuta Huds.
  • Mentha hirta Caldas
  • Mentha hybrida Aresch.
  • Mentha hygrophila Topitz
  • Mentha hystrix Heinr.Braun
  • Mentha incisoserrata Strail
  • Mentha intermedia Host
  • Mentha intricata Debeaux
  • Mentha lateovata Strail
  • Mentha latifolia Nolte ex Hornem.
  • Mentha limicola Strail
  • Mentha limnetes (Topitz) Trautm.
  • Mentha limosa (Schur) Heinr.Braun
  • Mentha littoralis Strail
  • Mentha lloydii Boreau
  • Mentha lloydii var. opaca Topitz
  • Mentha lobeliana (Becker) Heinr.Braun
  • Mentha macrocephala Strail
  • Mentha microcephala Strail
  • Mentha nederheimensis Strail
  • Mentha nigrescens Weihe ex Fresen.
  • Mentha obliqua Raf.
  • Mentha obtuseserrata Opiz ex Malinv.
  • Mentha obtusifolia Opiz ex Déségl.
  • Mentha odorata Sole
  • Mentha origanoides Ten.
  • Mentha origanoides Lej. ex Fingerh.
  • Mentha ortmanniana Opiz
  • Mentha paludosa Sole
  • Mentha palustris Mill.
  • Mentha pireana Strail
  • Mentha polyanthetica (Topitz) Trautm.
  • Mentha probabilis Schur
  • Mentha purpurea Host
  • Mentha pyrifolia Heinr.Braun
  • Mentha pyrifolia A.Kern.
  • Mentha ramosissima Strail
  • Mentha ranina Opiz
  • Mentha rauscheri Topitz
  • Mentha riparia Lej. ex Malinv.
  • Mentha riparia Schreb.
  • Mentha rudaeana Opiz
  • Mentha sativa Sm.
  • Mentha soleana Strail
  • Mentha stagnalis Topitz
  • Mentha stolonifera Opiz
  • Mentha subspicata Weihe ex Fresen.
  • Mentha subthermalis Trautm.
  • Mentha tinantiana Lej. ex Malinv.
  • Mentha trojana Heinr.Braun
  • Mentha umbrosa Opiz
  • Mentha urticifolia Ten.
  • Mentha viennensis Opiz
  • Mentha weiheana Opiz
  • Mentha weissenburgensis F.W.Schultz ex Nyman
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vízi menta témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízi menta témájú médiaállományokat és Vízi menta témájú kategóriát.

A vízi menta (Mentha aquatica) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj. Egyéb magyar nevei: balzsamfű vagy balzsamka.

Előfordulása

A vízi menta elterjedési területe Európa, Ázsia és Afrika. Kerüli a nagyon hideg helyeket, például Európa északi részét és a sivatagos földrészeket is. Észak-Amerikába és Ausztráliába betelepítették.

Alfajok

  • Mentha aquatica subsp. aquatica
  • Mentha aquatica subsp. litoralis

Megjelenése

A vízi menta többnyire felálló, egyszerű vagy elágazó szárú, 20-80 centiméter magas, évelő növény. Megdörzsölve erős borsmentaillatot áraszt. Levelei nyelesek, többé-kevésbé szőrösek, kerek vagy keskenyedő vállból tojásdad vagy hosszúkás alakúak, szélük csipkés, fűrészes, hosszúk 2-6 centiméter. A rózsaszín vagy lila virágok árörvökben állnak, melyek a hajtás csúcsán összezsúfolódva gömb formájú fejecskét alkotnak. Az alsóbb levelek hónaljában fejlődő álörvök jóval kisebbek. Termése négymagvú makkocska.

Életmódja

A vízi menta mocsarak, nedves rétek, vízpartok, árkok, magas sásosok, liget- és láperdők lakója. 1200 méter magasságig megtalálható. Nedves, tápanyagban gazdag agyag-, vályog- vagy tőzegtalajokon nő. Az ivaros szaporodás mellett kúszó gyöktörzsével és hosszú, föld feletti, leveles indáival is terjeszkedik. A virágzási ideje júliustól szeptember, esetleg október végéig tart.

Hatóanyagai

Drogja (Menthae aquarticae herba) szabadlinalool, linalilacetát, carvon, szeszkvirterpén tartalmú illóolajat, cseranyagot tartalmaz.

Gyógyhatásai

Teája szélhajtó, valamint gyomorbántalmak, epebántalmak ellen használják, ezen kívül bélféregűző hatása is ismert. Külsőleg reumás bántalmak borogatására használják

Gyűjtése

A növény föld feletti részét gyűjtik virágzáskor.

Képek

  • A növény
    A növény
  • Fiatal vízi menta
    Fiatal vízi menta
  • és vízi menta telep
    és vízi menta telep
  • Virágok
    Virágok
  • Levelei
    Levelei
  • Szárának keresztmetszete
    Szárának keresztmetszete
  • New York-i előfordulása
    New York-i előfordulása
  • Mentha aquatica var. capitata
    Mentha aquatica var. capitata
  • Rajzok a növényről
    Rajzok a növényről

Források

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.
  • Mentha aquatica L. Plants of the World Online

További információk

  • Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 114-115. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
  • http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-124366
  • USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Mentha aquatica in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 07-Oct-06.
Sablon:Gyógynövények
  • m
  • v
  • sz
Gyógynövények
Bizonyított hatással rendelkeznek
Alkalmazásuk csak hagyományokon alapul
Besorolatlan
Agathosma · Aloé · Amerikai viaszbokor · Ánizs · Ánizsillatú izsópfű · Anyarozs · Apró szulák · Kanadai aranyvessző · Közönséges aranyvessző · Magas aranyvessző · Articsóka · Ázsiai gázló · Bazsalikom · Benedekfű · Bíbor kasvirág · Borágó · Borsikafű · Búzavirág · Bürökgémorr · Citromfű · Citromillatú kakukkfű · Csarab · Cseresznye · Cserszömörce · Csicsóka · Csikófark · Csikorgófű · Csillagánizs · Csipkebogyó · Csombormenta · Csukóka · Diófa · Dúsvirágú ökörfarkkóró · Édeskömény · Egynyári tisztesfű · Eperfa · Erdei szamóca · Eukaliptusz · Európai homoktövis · Európai mogyoró · Fahéjfa · Fehér akác · Fehér árvacsalán · Fehér fagyöngy · Fehér fűz · Fehér here · Fehér mustár · Fehér üröm · Fekete áfonya · Fekete bangita · Fekete bodza · Fekete mustár · Fekete nadálytő · Fekete nyár · Fekete peszterce · Fekete ribiszke · Fekete üröm · Fodormenta · Fokhagyma · Foltos árvacsalán · Fűszerkömény · Füzike · Galagonya · Ginzeng · Gombernyő · Görögdinnye · Görögszéna · Gyapjas gyöngyajakfű · Gyapjas gyűszűvirág · Háromszínű árvácska · Hársfa · Hasznos földitömjén · Hegyi árnika · Hegyi kakukkfű · Homoki szalmagyopár · Igazi édesgyökér · Illatos ibolya · Illatos macskamenta · Varjúhájfű · Tengeri hínár · Izlandi zuzmó · Kakaó · Kakukkfű · Kanadai aranygyökér · Kankalin · Kapor · Kávé · Kék golgotavirág · Kék indiángyökér · Kék iringó · Kenderkefű · Kerek repkény · Kerti izsóp · Kerti mák  · Kerti ruta · Kései margitvirág · Keserű pacsirtafű · Keskenylevelű ezüstfa · Keskenylevelű kakukkfű · Kígyószisz · Kínai kúszómagnólia · Kis ezerjófű · Kis meténg · Kis vérfű · Kóladió · Komló · Koriander · Korpafű · Kökény · Körömvirág · Kövér porcsin  · Közönséges aranyvessző · Közönséges falgyom · Közönséges gyömbér · Közönséges gyújtoványfű · Közönséges levendula · Közönséges medvetalp · Közönséges mirtusz · Közönséges orbáncfű · Közönséges párlófű · Közönséges vasfű · Kukorica · Lándzsás útifű · Lenmag · Libapimpó · Lopótök · Lómenta · Lucerna · Madárberkenye · Madársóska · Majoránna · Málna · Martilapu · Maté · Mecsekifű · Medvehagyma · Menta · Mezei cickafark · Mezei iringó · Mezei katáng · Mezei menta · Mezei szil · Mezei zsurló · Mirha · Molyhos ökörfarkkóró · Nagy csalán · Nagyezerjófű · Napraforgó · Narancs · Nehézszagú gólyaorr · Nemes babér · Nemes májvirág · Nyírfa · Nyúlszapuka · Orvosi angyalgyökér · Orvosi füstike · Orvosi kálmos · Orvosi kecskeruta · Orvosi lestyán · Orvosi macskagyökér · Orvosi medveszőlő · Orvosi pemetefű · Somkóró · Szappanfű · Orvosi székfű · Orvosi szemvidító · Orvosi tisztesfű · Orvosi tüdőfű · Orvosi veronika · Orvosi ziliz · Orvosi zsálya · Ökörfarkkóró · Örökzöld törpetölgy · Örménygyökér · Őszi margitvirág · Őszi vérfű · Pacsirtafű · Páfrányfenyő · Palástfű · Papaja · Paprika · Pasztinák · Petrezselyem · Pipacs · Porcikafű · Porcsin keserűfű · Rebarbara · Réti legyezőfű · Réti ördögharaptafű · Réti palástfű · Ribiszke · Sáfrány · Sáfrányos szeklice · Sarlós gamandor · Sármányvirág · Sédkender · Sóskaborbolya · Szagos müge · Szappanfű · Szárcsagyökér · Szarkaláb · Százszorszép · Szeder · Szegfűbors · Szegfűszeg · Szelídgesztenye · Szenna · Szurokfű · Tarackbúza · Tárkony · Tárkonyüröm · Tavaszi kankalin · Tea · Tejoltó galaj · Tölgy · Tövises iglice · Tőzegáfonya · Turbolya · Tyúkhúr · Útifű · Vadcseresznye · Vadrózsa · Vadsóska · Varjútövis · Vérehulló fecskefű · Vérfű · Vidrafű · Virágos kőris · Vízi menta · Vörös acsalapu · Vörös áfonya · Vörös lóhere · Vörös ribiszke · Vöröshagyma · Zamatos turbolya · Zeller · Zsálya
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap