Védfalu

Védfalu (Vydrník)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rangközség
Első írásos említés1294
PolgármesterPeter Slobodník
Irányítószám059 14
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámPP
Népesség
Teljes népesség1288 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség219 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság601 m
Terület4,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 00′ 04″, k. h. 20° 24′ 15″49.001111111111, 20.40416666666749.001111°N 20.404167°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 04″, k. h. 20° 24′ 15″49.001111111111, 20.40416666666749.001111°N 20.404167°E
Védfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Védfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Védfalu (1899-ig Vidernik, szlovákul: Vydrník, németül: Eimerau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.

Fekvése

Poprádtól 12 km-re délkeletre, a Hernád mellett fekszik.

Története

1294-ben „Wydernik” néven említik először. Neve a szláv vydrnik (= vidra) főnévből származik. 1326-ban „Wedrenick” néven említik. Kezdetben a savniki ciszterci apátság birtoka volt. 1530 és 1696 között Lőcse városának zálogbirtoka. 1787-ben 32 házában 221 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VIDERNIK. Vidrig. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Skavnikhoz nem meszsze; határja néhol sovány.[2]

1828-ban 37 háza és 279 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1840-ben ásványvízforrásain fürdőt létesítettek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vidernik, Szepes v. tót f. ut. p. Horkához 1/2 órányira. 279 r. kath., paroch. templommal. F. u. a szepesi püspök.[3]

1868-ban itt kelt 21 szepesi falu petíciója a magyar nemzetgyűlésnek. A faluban fűrészüzem működött. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Lakói közül sokan Szvit és Poprád ipari üzemeiben dolgoznak.

Népessége

1910-ben 371, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 897 lakosából 867 szlovák volt.

2011-ben 1088 lakosából 979 szlovák és 96 cigány.

Nevezetességei

Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt klasszicista, római katolikus temploma 1799 és 1801 között épült a korábbi, 13. századból származó gótikus templom helyén. Egy 18. századi kelyhet őriz.

További információk

  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • Védfalu Szlovákia térképén
  • E-obec.sk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Sablon:Poprádi járás
  • m
  • v
  • sz
A Poprádi járás települései
Poprád (Poprad)
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar)
Szlovákia zászlaja
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap