Torzpókfélék

Torzpókfélék
Sphodros rufipes
Sphodros rufipes
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Négytüdős pókok (Mygalomorphae)
Család: Torzpókfélék (Atypidae)
Thorell, 1870
Diverzitás
Torzpókfélék listája (3 nem, 43 faj)
Nemek

Atypus
Calommata
Sphodros

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Torzpókfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Torzpókfélék témájú médiaállományokat és Torzpókfélék témájú kategóriát.

A torzpókfélék (Atypidae) a pókok (Araneae) rendjébe, a négytüdős pókok (Mygalomorphae) alrendjébe tartozó család.

Elterjedésük

Észak-Amerikában a Sphodros és az Atypus, Ázsiában és Afrikában az Atypus és a Calommata, Európában kizárólag az Atypus (abból is csak az Atypus affinis, A. muralis és A. piceus fajok) találhatók meg.[1]

Nemek

  • Atypus Latreille, 1804 – Nagy-Britanniától Ukrajnáig, Ázsia, Észak-Afrika, USA (29 faj)
  • Calommata Lucas, 1837 – Ázsia, Afrika (7 faj)
  • Sphodros Walckenaer, 1835 – USA, Mexikó (7 faj)

Jellemzőik

Atypus karschi

A család tagjainál a 8 egyszerű szem egy ovális foltban, a fejtor elülső szegélyén csoportosul.

Az Atypus-fajok függőleges tárnákat ásnak, akár fél méter mélyre is. Ezt sűrűn szövött lakócsővel bélelik, ami a talajszintre érve a talaj felszínével párhuzamosan futó zárt folyosóként folytatódik. A pók a lakócső alján várakozik, ha a háló rezgései felhívják a prédára a figyelmét, megszúrja a hálón keresztül, majd elvágja a hálót és a tárna aljára húzza áldozatát. A Calommata-fajok nem szőnek hálót, földbe ásott üregben élnek.[2] A Sphodros-fajok lakócsövüket fatörzsek mellé szövik.

A torzpókféléknek méretükhöz képest hatalmas csáprágóik (chelicera) és hosszú fonószemölcseik vannak, bár utóbbiak kisebbek a tölcsérhálós tarantulafélék (Dipluridae) fonószemölcseinél. Némely faj hímjei élénk színezetűek, és vándorolva keresik a nőstények szőtte lakócsöveket. A nőstények vörösesbarnák vagy sötét színezetűek.

A délkelet-ázsiai Atypus-faj testhossza nőstényeknél 7–21 mm, hímeknél 12 mm körül van. Ugyanezen terület Calommata-fajainak hossza a nőstényeknél 23–30 mm, a hímeknél mindössze 7 mm.[2]

Források

  • Szinetár Csaba: Pókok – Keresztespókok, ugrópókok és rokonaik a Kárpát-medencében. Budapest: Kossuth Kiadó. 2006. = Élővilág Könyvtár, ISBN 963 09 4972 5  

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Atypical tarantula című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. World Spider Catalog (2016). World Spider Catalog version 17.5. Natural History Museum Bern
  2. a b Murphy, Frances & Murphy, John (2000): An Introduction to the Spiders of South East Asia. Malaysian Nature Society, Kuala Lumpur.
Sablon:Araneae
  • m
  • v
  • sz
Arthropoda - Arachnida - Pókcsaládok
Mesothelae
Liphistiidae
Mygalomorphae
Actinopodidae · Antrodiaetidae · Atypidae · Barychelidae · Ctenizidae · Cyrtaucheniidae · Dipluridae · Hexathelidae · Idiopidae · Mecicobothriidae · Microstigmatidae · Migidae · Nemesiidae · Paratropididae · Theraphosidae
Araneomorphae
Agelenidae · Amaurobiidae · Ammoxenidae · Amphinectidae · Anapidae · Anyphaenidae · Araneidae · Archaeidae · Austrochilidae · Caponiidae · Chummidae · Cithaeronidae · Clubionidae · Corinnidae · Cryptothelidae · Ctenidae · Cyatholipidae · Cybaeidae · Cycloctenidae · Deinopidae · Desidae · Dictynidae · Diguetidae · Drymusidae · Dysderidae · Eresidae · Filistatidae · Gallieniellidae · Gnaphosidae · Gradungulidae · Hahniidae · Halidae · Hersiliidae · Holarchaeidae · Homalonychidae · Huttoniidae · Hypochilidae · Lamponidae · Leptonetidae · Linyphiidae · Liocranidae · Lycosidae · Malkaridae · Mecysmaucheniidae · Micropholcommatidae · Mimetidae · Miturgidae · Mysmenidae · Neolanidae · Nephilidae · Nesticidae · Nicodamidae · Ochyroceratidae · Oecobiidae · Oonopidae · Orsolobidae · Oxyopidae · Palpimanidae · Pararchaeidae · Periegopidae · Philodromidae · Pholcidae · Phyxelididae · Pimoidae · Pisauridae · Plectreuridae · Prodidomidae · Psechridae · Salticidae · Scytodidae · Segestriidae · Selenopidae · Senoculidae · Sicariidae · Sparassidae · Stenochilidae · Stiphidiidae · Symphytognathidae · Synaphridae · Synotaxidae · Telemidae · Tengellidae · Tetrablemmidae · Tetragnathidae · Theridiidae · Theridiosomatidae · Thomisidae · Titanoecidae · Trechaleidae · Trochanteriidae · Trogloraptoridae · Uloboridae · Zodariidae · Zoridae · Zorocratidae · Zoropsidae
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap