Termodinamikai hőmérséklet

A termodinamikai hőmérséklet a hőmérséklet abszolút fokmércéje, egyben a termodinamika egyik legfontosabb paramétere. A termodinamikai hőmérséklet skálája abszolút skála, mivel egy alapvető, nem relatív pontot is meghatároz: zéruspontja az abszolút nulla fok. Ezen a hőmérsékleten az anyag energiájának minimuma van, mely energiát zérusponti energiának hívjuk. Az abszolút nulla fokot tetszőlegesen meg lehet közelíteni, elérni azonban lehetetlen - bizonyos kvantumos tulajdonságokkal rendelkező szubatomi halmazok esetében beszélhetünk negatív hőmérsékletről, de ezen halmazok nem tartoznak szorosan a klasszikus termodinamikai hőmérséklet témakörébe.

A hőmérséklet egyenesen arányos az anyag kinetikus energiájával, pontosabban a kinetikus energia vibrációs módusával. Az ekvipartíció-tétel értelmében egy részecske minden szabadsági fokára 0,5kT jut. Mivel az ideális egyatomos gáznak három dimenzióban három szabadsági foka van, így minden részecskéjének E=1,5kT az energiája, ahol a k a Boltzmann-állandó a T pedig a hőmérséklet. Makroszkopikus rendszerek esetében - ahol R = NAk - az egyenlet:

E ¯ = 3 2 n R T = 3 2 k B T {\displaystyle {{\bar {E}}={\frac {3}{2}}nRT={\frac {3}{2}}k_{B}T}\,\!}
ahol E az anyag kinetikus energiája, n az anyag móljainak a száma, az R az egyetemes gázállandó, a kB pedig a Boltzmann-állandó
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kifejezés parciális deriváltakkal

A hőmérséklet bizonyos termodinamikai állapotjelzők - belső energia és az entalpia - entrópia szerinti parciális deriváltja azon körülmények között, melyek esetén a kérdéses állapotjelzők többi változóját állandónak tekintjük.

Mivel δ Q r e v = T d S {\displaystyle \delta Q_{rev}=T\mathrm {d} S\,\!} ezért T = δ Q r e v d S {\displaystyle T={\frac {\delta Q_{rev}}{\mathrm {d} S}}\,\!} . A fenti állapotjelzők definíciói értelmében δ Q r e v = ( d U ) V , n = ( d H ) p , n {\displaystyle \delta Q_{rev}=\left(\mathrm {d} U\right)_{V,n}=\left(\mathrm {d} H\right)_{p,n}} , ezért
T = ( U S ) V , n = ( H S ) p , n {\displaystyle T=\left({\frac {\partial U}{\partial S}}\right)_{V,n}=\left({\frac {\partial H}{\partial S}}\right)_{p,n}\,\!} .
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Ez a fizikai témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
  • Fizika Fizikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap