Taliándörögd
| Taliándörögd | |||
 | |||
| A taliándörögdi Űrtávközlési Földi Állomás látképe Öcs felől | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Tapolcai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mohos József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8295 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 721 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 26,35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 58′ 50″, k. h. 17° 34′ 02″46.980538888889, 17.567346.980539°N 17.567300°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 50″, k. h. 17° 34′ 02″46.980538888889, 17.567346.980539°N 17.567300°E | |||
  Taliándörögd Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Taliándörögd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Taliándörögd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Taliándörögd község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Története
A község határa már régóta lakott hely volt. Római telep nyomaira is bukkantak a határban. Dörögd első említése 1249-ben történik, amikor az egri püspök birtokhatárait állapítja meg. Nemesek által lakott hely volt Drugd. Taliándörögd területén a középkorban négy település volt:
- A legkorábbi Tótdörögd
- Monostordörögdöt egyetlen esetben említik (1504)
- Felsődörögd a Szent András-templommal és
- Alsódörögd (Szűz Mária tiszteletére épített kápolnával) a 14. század elején tűnnek fel.[3]
Mind a négy település egyházas hely volt. 1187 lakosból 793 katolikus, 43 reformátust, 349 evangélikust és 4 izraelitát említ a krónika. A településsel szorosan összefügg a Dörögdi család neve és sorsa, amelynek birtoka volt többek között Felső-dörögd, Alsó-dörögd és Imár is.
Miutan 1548-ban a török felégette a községet, sokáig lakatlan volt, 1718 után kezdett ismét benépesülni. Az új Dörögd nem a régi falu helyén, hanem „a sűrűben” épült fel. A törökök kiűzése után a települések több család között oszlottak meg. A Dörögdi család fiúágon való kihalása után vizeki Tallián Ferenc lovassági ezredest és feleségét iktatták be a birtokba. A mai Taliándörögd, róla kapta a nevét, megkülönböztetésül a középkori Tóth-dörögd – ma Ódörögd puszta – településtől. Az újratelepülő jobbágyok, közbirtokosok református lelkészt tartottak, aki az evangélikusokat is pasztorálta. 1745-ben még nagyrészt lutheránus a falu. 1760-ban fordul meg az arány, miután Tallián Ignácné földesúrnő a református prédikátort kitelepíti. 1773-ban a községet vegyes vallású magyarság lakta. Máig fennmaradt három temploma ennek emlékét őrzi. 1757-től van saját tanítója. A település 1785-ben a népesebb falvak sorába tartozott, lakosainak száma már közel ezer fő volt.
1910-ben a lakosság 90%-a élt a mezőgazdaságból. 1925-ben a községnek szeszgyára, két vegyeskereskedése, két kocsmája és kilenc iparosa volt. Két felekezeti iskolájában katolikus és evangélikus tanítók oktattak. A község legnagyobb területe erdő és szántó. Nagyobb arányú foglalkozási átrétegződés 1949 után következett be. 100 ember járt el dolgozni Halimba, Ajka, Padragkút iparvidékeire, Sümegre és Tapolcára. 1970-től a kereső lakosság 51,9%-a bányászatból és iparból, 44,7%-a mezőgazdaságból élt.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Fazekas Miklós (független)[4]
- 1994–1998: Fazekas Miklós (független)[5]
- 1998–2002: Hoffner Tibor (független)[6]
- 2002–2006: Hoffner Tibor (független)[7]
- 2006–2010: Kajdi István (független)[8]
- 2010–2014: Kajdi István (független)[9]
- 2014–2019: Mohos József (független)[10]
- 2019-től: Mohos József (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 754 | 764 | 769 | 788 | 655 | 721 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 1% németnek, 2,7% cigánynak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,3%, evangélikus 10,3%, református 6,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 1,8% (25,5% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
- Űrtávközlési Földi Állomás
- Művészetek Völgye – nyaranta tartott kulturális fesztivál
- A középkori templom romjai
- Taliándörögdi református templom és parókia: 1793-ra épült fel. Eredetileg az evangélikus közösség használta. Késő barokk stílusban épült, az építkezést helyi felajánlások segítették. A templom mellett álló paplak egy másik épületnek a része volt, a mellette lévő épülettel volt egybeépítve. A két épület között ma keskeny rés van, ennek helyén régen egy belső templom állt, erre következtethetünk a paplak külső falára festett falfreskómaradványokból, amik régészek által bizonyítottan belső térre jellemző festmények. Feltételezhető, hogy a Tallián család épületegyütteséhez tartozott. Néprajzi szempontból is értékes a füstös kemencéje, építészeti stílusában a mai napig is fellelhetőek a parasztbarokk formák.
- Pálos kolostorrom "Insula Pilup Sanctae Helenae" néven, melyet 1263-ban említenek. [12]
A település az irodalomban
- Taliándörögd érintőlegesen említésre kerül Szamos Rudolf Kántor a nagyvárosban című bűnügyi regényében, a legendás nyomozókutya segítségével lebuktatott bűnözők egyike, egy ügyes csaló korábban az itteni plébánostól is komoly pénzösszeget csalt ki egy kitalált történettel.
Források és szakirodalom
- Kovacsics József–Ila Bálint: Veszprém megye helytörténeti lexikona I–II. k. (szócikk a II. kötetben, 393–396. o.) Akadémiai K., Bp., 1988 ISBN 963 05 4590 X ISBN 963 05 4591 8 > 2. kötet)
Jegyzetek
- ↑ a b Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Ila-Kovacsics, 2. k. 393. o. további infókkal
- ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Taliándörögd Helységnévtár
- ↑ https://lelepo.hu/palos-kolostor-taliandorogd/
További információk
- Taliándörögd az utazom.com honlapján
- Koppány Tibor: Taliándörögd, műemlékek; TKM Egyesület, Bp., 1999 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Kralovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból. Veszprém – Vár u. 29. Dubniczay-ház, Veszprém – Szt. Miklós-templom, Taliándörögd – Szt. András-templom feltárásainak dokumentumai a feltáró hagyatékából; szerk. Regenye Judit; Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság–Veszprém Megyei Múzeumok Baráti Köre, Veszprém, 2000
- Ácsné Ravasz Éva: Iskolakert a gyakorlatban; Kapolcs–Taliándörögd Közös Fenntartású Általános Iskola, Kapolcs–Taliándörögd, 2001
- Pálinkás István: Kapolcsi beszélgetések Taliándörögdön; Pannon Lapok Társasága, Zalaegerszeg, 2003
- Ladányi András: Falvak a Művészetek Völgyében. Kapolcs, Monostorapáti, Öcs, Pula, Taliándörögd, Vigántpetend; TKM Egyesület–Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet, Bp.–Kapolcs, 2006 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Ludwig Emil: Taliándörögd. Egy különös dunántúli falu múltja és jelene; Kairosz, Bp., 2017 (Féltett kishazák)
- Dörögdi ízek. Több mint szakácskönyv; szerk. Serestély Ada; Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért, Taliándörögd, 2019
- Dörögdi értékek; szerk. Bazsó Gabriella, Serestély Ada, Stumpf Rebeka; Dörögdért Ifjúsági Egyesület, Taliándörögd, 2020
Földrajzportál
Magyarország-portál
