Tajgetosz : Földtörténet, Mitológia, kultúrtörténet, Turizmus, Jegyzetek Wikipédia, a szabad enciklopédia

Tajgetosz

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Nem tévesztendő össze a következővel: Taügetosz.

Ebben a szócikkben a görög nevek magyaros átírásban szerepelnek.

Tajgetosz

Magasság	2404 m
Ország	Görögország
Hosszúság	75 km
Szélesség	20 km
Elhelyezkedése
Tajgetosz Pozíció Görögország térképén
é. sz. 36° 57′ 13″, k. h. 22° 20′ 60″36.953544444444, 22.34995555555636.953544°N 22.349956°EKoordináták: é. sz. 36° 57′ 13″, k. h. 22° 20′ 60″36.953544444444, 22.34995555555636.953544°N 22.349956°E

A Wikimédia Commons tartalmaz Tajgetosz témájú médiaállományokat.

A Tajgetosz-hegység (görögül Ταΰγετος, ógörög Taügetosz, újgörög Taíjetosz, ismert változatban Taigetosz, latinos Taigetus)^[1] egy hegyvonulat Görögország déli részén, a Peloponnészosz félszigeten. Mani régióban található, Lakonía és Messzinía régiók között. Legmagasabb csúcsa a piramisformájú Hágiosz Ilíasz (vagy Profítisz Elíasz), mely 2407 méteres magasságával a Peloponnészosz legmagasabb hegye.

Földtörténet

A hegység harmadkori és kréta időszaki mészkőből épül fel. Ezen kívül itt-ott sávokban kristályos pala húzódik. Ennek a jelentősége különösen nagy, ugyanis ez a legjobb a víz- és talajadottság.

Mitológia, kultúrtörténet

Bővebben: Taügetosz

Két esemény is a Tajgetoszhoz kötődik a görög mitológiában, mondavilágban, az egyik szerint itt nemzette Zeusz és Léda a dioszkuroszokat. Ezen kívül a hagyomány szerint a Tajgetosz mellett volt a spártai apothetai, azaz gyermekkitevő hely, a kor szokásainak megfelelő „családtervezés” egyik fontos helyszíne.

A hegység a nevét Taügetéről (Ταϋγέτη), Atlasz és az ókeánida Pléioné lányáról kapta.