Szuj Jang-ti

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A szócikkben a keleti névsorrendet, azaz a családnév–keresztnév formát követő nevek találhatók.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Szuj Jang-ti


Kína császára
Uralkodási ideje
605 – 617
Uralkodóház	Szuj-dinasztia
Született	569^[1]^[2]^[3]^[4]^[5] Csangan
Elhunyt	618. április 11. (48-49 évesen)^[6] Nanking
Nyughelye	Jiangdu District Tomb of Emperor Yang of Sui
Édesapja	Jang Csien
Édesanyja	Empress Dugu Qieluo
Testvére(i)	Yang Lihua Princess Xiangguo Princess Yifeng Princess Guangping Princess Lanling Yang Yong Yang Jun Yang Xiu Yang Liang
Házastársa	Empress Xiao Princess Guangde Chen Nüchou Consort Xiao Lady of the fishies Ronghua Consort Yin Consort Zhang Consort Tang Consort Tian Consort Tian Wang
Gyermekei	Yang Zhao Yang Jian Yang Gao Princess Nanyang Consort Yang nem ismert Princess Huainan

A Wikimédia Commons tartalmaz Szuj Jang-ti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jang Kuang (Yang Guang) (楊廣) vagy posztumusz nevén Szuj Jang-ti (Sui Yangdi) (hagyományos kínai írással: 隋煬帝; egyszerűsített kínai írással: 隋炀帝, élt 569 – 618. április 11., uralkodott 604–618) a Szuj-dinasztia (Sui-dinasztia) második, s egyben utolsó császára volt, akit az utókor a kegyetlen, élvhajhász zsarnok egyik megtestesítőjének tart.

Nevéhez hatalmas vállalkozások fűződnek: ő fejezte be a Nagy-csatorna építését, újjáépíttette a kínai nagy falat és Lojang (Luoyang) városát, továbbá számtalan utat, palotát és hajót építtetett. Építkezéseiben mintegy 8 millió besorozott közmunkás vett részt. 612–614 között három hadjáratot vezetett Kogurjo (Goguryeo) meghódítására Silla és Pekcse (Baekje) szövetségeseként, de ezek katasztrofális vereséggel végződtek, mintegy egymillió kínai katona veszett oda. A hatalmas vállalkozások az országot kimerítették, és Jang (Yang) ellen lázadások törtek ki. 618-ban a császárt saját főemberei meggyilkolták, és ezzel a dinasztia megbukott.