Szontagh Tamás

Szontagh Tamás
Szontagh Tamás
Született	1851. április 13.[1] Ózd
Elhunyt	1936. január 31. (84 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Szülei	Szontagh Albert
Foglalkozása	geológus
Sírhelye	Farkasréti temető (Hv11-2-47/48)[3][4]
Sablon • Wikidata • Segítség

Iglói Szontagh Tamás (Ózd, 1851. április 13. – Budapest, 1936. január 31.) bölcseleti doktor, királyi bányatanácsos, geológus, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója.

Élete

Szontagh Albert királyi tanácsos és dubravai Dubraviczky Juliánna fia. Középiskoláit Eperjesen, Pozsonyban, Budapesten és Szarvason, az egyetemet Budapesten végezte és itt tette le a doktori szigorlatokat is. 1870-79-ben mezőgazdasággal foglalkozott. Az 1880-as években villát építtetett Révfülöpön, ahol a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesület alapító tagja és évtizedeken át elnöke volt.^[5] 1882-től 1886. szeptemberig a budapesti egyetem ásvány-földtani tanszékénél mint első tanársegéd és 1886-tól 1890-ig mint magángeológus és a magyarhoni földtani intézet másodtitkára működött. 1889-ben a földtani intézethez segédgeológusnak, 1892-ben osztálygeológusnak nevezték ki. 1894-ben kapta a bányatanácsosi címet. A földtani intézet sok vándorlás után 1899-ben a Stefánia úton díszes palotát kapott, mint az intézet aligazgatója annak felvirágoztatásában sokat fáradozott. 1905-ben főgeológusnak nevezték ki, 1924-ben ment nyugdíjba az intézet igazgatójaként. Tudományos munkásságának kezdetén elvégezte az Alföld keleti peremének geológiai feltérképezését, ezt követően elsősorban hidrogeológiával foglalkozott. A bakonyi ún. vörösföldben bauxitot ismert fel.

Újságírói munkássága

1876-78-ban az Ellenőr gazdasági tudósítója; azután két évig e lap természettudományi rovatának vezető munkatársa volt; cikke a Vasárnapi Ujságban (1883. Szabó József a budapesti egyetem rektora); 1894-95-ben a Hazánk bányászati és geologiai rovatát vezette. Számos mezőgazdasági, társadalmi és természettudományi hírlapi cikkeken kívül a Földtani Közlönyben és a magyar királyi Földtani Intézet kiadványaiban több geologiai dolgozatot közölt, melyek főképen Bihar, Arad, Szatmár, Szilágy és Zólyom vármegyék geologiai viszonyaira vonatkoznak.

Munkái

• Zólyom megye kőzeteinek petrografiai ismertetése. Két kőnyom. táblával. Budapest, 1883-85.
• Nagy-Károly és Ákos vidéke (15. zóna XXVII. rovat) és Tasnád-Széplak vidéke (15. z. XXVII. r.) 1: 75,000 földtanilag fölvéve. Magyarázó szöveggel. Budapest, 1893. (Matyasovszky Jakabbal. Németül is. Budapest, 1893.).
• Az ásványos források védőterületéről. Budapest, 1893.
• A m. kir. földtani intézet és ennek kiállítási tárgyai. Az 1896. ezredéves országos kiállítás alkalmából. Budapest, 1896. (Böck Jánossal).
• Mikló-Lazur, Nyárló, Almamező, Harangmező és Magyar-Gyepes biharmegyei községek környékének geologiai viszonyai. Budapest, 1898. (Különny. a földtani intézet 1897. évi jelentéséből).
• A m. kir. földtani intézet. Darányi Ignácz földmívelési m. kir. miniszter megbízásából. Fénynyom. képekkel, geol. térképpel és 4 táblázattal. Budapest, 1900. (Böck Jánossal. Németül. Budapest, 1900).
• Der Királyerdő im Comitate Bihar. Die letzte Aufnahme von dr. Karl. Hofmann. Budapest, 1901.
• A budai várhegyi alagút hidrogeológiai viszonyai. Budapest, 1908.
• Hidrogeológiai megfigyelések. Budapest, 1909.
• Ásványosvizű forrásokon végzett hidrogeológiai és fizikochemiai megfigyelések eredményei. Budapest, 1914.
• Magyarország mesterséges vízellátása. Budapest, 1919.

Jegyzetek

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar életrajzi lexikon