Szilágyi Dezső-kilátó
| Szilágyi Dezső-kilátó | |
 | |
| Település | Magastátra |
| Megnyitás | 1904. augusztus 7. |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Elhelyezkedése | |
  Szilágyi Dezső-kilátó Pozíció Szlovákia térképén | |
 é. sz. 49° 09′ 29″, k. h. 20° 13′ 39″49.158086, 20.22747449.158086°N 20.227474°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 29″, k. h. 20° 13′ 39″49.158086, 20.22747449.158086°N 20.227474°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szilágyi Dezső-kilátó turisztikai látnivaló és egyúttal magyar emlékhely az Ótátrafüred fölé magasló Tarajka hegyen.
Földrajzi helyzete, elérhetősége
Az Ótátrafüredről a hegyre felvezető út utolsó kanyarulatában, a fogaskerekű sikló tarajkai állomásától alig pár száz métere áll.
Története
Szilágyi Dezső nagy támogatója volt a tátrai turizmus fejlesztésének. Minden évben visszatért a Magas-Tátrába, gyakori vendége volt Ótátrafüreden. Miután 1901-ben meghalt, a Magyarországi Kárpát-egyesület úgy döntött, hogy kilátót épít tiszteletére.
A közadakozásból több mint hétezer korona gyűlt össze. Az építményt Majunke Gedeon tervezte. 1904 augusztusában avatták fel; az ünnepségre számos neves személyiség között Darányi Ignác volt földművelésügyi miniszter is eljött.
Az átadás után a kilátó belsejében több emléktáblát is helyeztek.
Csontváry Kosztka Tivadar egyik kedvelt helye volt; több képét is itt festette.
A második világháború után a domborművet és az emléktáblákat is leszerelték.
Az építmény
A hatszögletű csonka gúlára emlékeztető, pavilonszerű kilátó alapját faragott kőtömbökből rakták, a felépítmény vasszerkezet ugyan csak vasból öntött, míves korláttal. A tetőzet szerkezete is igen gazdagon díszített.
Az útkanyar felé néző oldalon, a gránit alapban helyezték el a Szilágyi Dezső kétszeres életnagyságú, domborműves portréját, amit Istók János szobrászművész készített el. A balra néző profilt körívben a „A Magyarországi Kárpát Egyesület Szilágyi Dezső emlékezetének” szöveg szegélyezte.
Jelen állapota
2022-ben állapota enyhén elhanyagolt. A gránit talapzat kör alakú bemélyedésében még a dombormű egykori felfogatásának helye is látható.
A kilátóból remekül ráláthatunk a Tarpataki-völgyre. Az épülettől turistajelzés vezet a vízeséseiről nevezetes patakhoz. Az építménytől nem messze alkotják meg telente a tátrai jégtemplomot.[1]
Jegyzetek
- ↑ Pásztor Péter (Felvidék.ma): Tátrai jégtemplom, az igazi jégvarázs
Források
- Orosz Örs: Szoborsorsaink, Méry Ratio Kiadó, 2022 — idézi Pásztor Péter:Szilágyi Dezső-kilátó: egy elfeledett magyar emlék a Magas-Tátrában — fényképekkel
