Szeleste (Szlovákia)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Szeleste (egyértelműsítő lap).
Szeleste (Slizké)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1258
PolgármesterMarcela Sekrénešová
Irányítószám980 23
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség242 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság401 m
Terület8,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 31′ 02″, k. h. 20° 05′ 16″48.5173, 20.087848.517300°N 20.087800°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 02″, k. h. 20° 05′ 16″48.5173, 20.087848.517300°N 20.087800°E
Szeleste weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeleste témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szeleste (szlovákul: Slizké, 1902-ig Szilistye) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése

Rimaszombattól 17 km-re, északkeletre fekszik. Keletről Gesztes, északról Újvásár és Gömörlipóc, nyugatról Balogrussó, délről pedig Derencsény és Bugyikfala községekkel határos.

Története

A települést 1285-ben „Zyluche" alakban említik először, Balog várának uradalmához tartozott. 1301-ben „Styluche", 1413-ban „Slyche", 1427-ben „Scylische", „Sciliche" néven szerepel a korabeli forrásokban. A 15. században a Derencsényi család birtoka, a 17. század második felében a murányi váruradalom része volt. Emellett több nemesi család is rendelkezett birtokkal a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZILISTYE. Tót falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Dobóczhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja hegyes; tserép, és fa edényekkel is pénzt keresnek lakosai."[2]

Fényes Elek szerint „Szliszkó, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyében. Ratkóhoz délre 1 1/4 mfdnyire: 10 kath., 327 evang. lak. Határa hegyes, de termékeny, s gyümölcsfáktól egészen el van lépve. F. u. h. Coburg s m. Ut. p. Rimaszombat."[3]

1828-ban 46 házában 337 lakos élt. Lakói állattenyésztéssel, mészégetéssel, szeszfőzéssel, méhviasz gyűjtéssel foglalkoztak.

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Szilistye, tót kisközség, 55 házzal és 260 ág. ev. h. vallású lakossal. 1413-ban , a mikor a Derencsényiek voltak az urai, Slysche, 1427-ben Scylische néven említik. 1427-ben az Uza család a földesura, azután részben mint Balogvár tartozéka szerepel s később a Koháry, majd a Coburg herczegi család tulajdonába került, de velök együtt még a Szentmiklóssy és a Draskóczy család is birtokos volt itt. Most egyedül a herczegi családnak van itt nagyobb birtoka. A község határában gazdag bronzkori leletekre bukkantak, melyek a felsőmagyarországi múzeumba kerültek. Van itt egy elhanyagolt cseppkőbarlang is. A lakosok kosárkötéssel, szövőbordakészítéssel, faedénykereskedéssel és sonkolyszedéssel foglalkoznak. Evangelikus temploma 1798-ban épült. A község 1868-ban teljesen leégett. Szilistye táján feküdt 1450-ben Azajnok falu, a Derencsényiek birtoka. Ide tartozik Derenek puszta. A község postája Újvásár, távírója és vasúti állomása Rimaszombat."[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 253 lakosából 231 szlovák és 10 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 275 lakosából 260 szlovák és 8 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 260 lakosából 233 szlovák és 27 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 226 lakosából 207 szlovák és 13 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 213 lakosa mind csehszlovák volt.

1930-ban 204 lakosából 203 csehszlovák és 1 magyar volt.

1991-ben 157 lakosából 114 szlovák és 43 magyar volt.

2001-ben 136 lakosából 100 szlovák és 26 magyar volt.

2011-ben 208 lakosából 178 szlovák és 4 magyar.

Nevezetességei

  • Evangélikus temploma 1798-ban épült.
  • Barokk-klasszicista haranglába a 19. század elején készült.

Külső hivatkozások

  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • A község a régió honlapján Archiválva 2008. szeptember 8-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.
Sablon:Rimaszombati járás
  • m
  • v
  • sz
A Rimaszombati járás települései Flag of Slovakia
Központ
Rimaszombat (Rimavská Sobota)
Települések
Abafalva (Abovce) •  Ajnácskő (Hajnáčka) •  Almágy (Gemerský Jablonec) •  Alsósziklás (Nižný Skálnik) •  Alsóvály (Valice) •  Babarét (Babinec) •  Bakostörék (Veľké Teriakovce) •  Balogfala (Blhovce) •  Balogiványi (Ivanice) •  Balogpádár (Padarovce) •  Balogrussó (Hrušovo) •  Balogtamási (Tomášovce) •  Balogújfalu (Vieska nad Blhom) •  Baraca (Barca) •  Bátka (Bátka) •  Bellény (Belín) •  Bottovó (Bottovo) •  Bugyikfala (Budikovany) •  Cakó (Cakov) •  Cserencsény (Čerenčany) •  Csíz (Číž) •  Darnya (Drňa) •  Derencsény (Drienčany) •  Détér (Gemerské Dechtáre) •  Dobfenek (Dubno) •  Dobóca (Dubovec) •  Dobrapatak (Potok) •  Dúlháza (Dulovo) •  Egyházasbást (Nová Bašta) •  Feketepatak (Čierny Potok) •  Feled (Jesenské) •  Felsősziklás (Vyšný Skálnik) •  Felsővály (Vyšné Valice) •  Gesztes (Hostišovce) •  Gesztete (Hostice) •  Gortvakisfalud (Gortva) •  Gömörfüge (Figa) •  Gömörhegyvég (Poproč) •  Gömörispánmező (Španie Pole) •  Gömörlipóc (Lipovec) •  Gömörmihályfalva (Gemerské Michalovce) •  Gömörpéterfala (Petrovce) •  Guszona (Husiná) •  Hanva (Chanava) •  Harmac (Chrámec) •  Hubó (Hubovo) •  Jánosi (Rimavské Janovce) •  Jéne (Janice) •  Jeszte (Jestice) •  Kacagópuszta (Orávka) •  Kálosa (Kaloša) •  Karaszkó (Kraskovo) •  Kecege (Kociha) •  Kerekgede (Hodejovec) •  Kiéte (Kyjatice) •  Kisgömöri (Gemerček) •  Klenóc (Klenovec) •  Kopárhegy (Krokava) •  Korláti (Konrádovce) •  Kőhegy (Lukovištia) •  Kövecses (Štrkovec) •  Kruzsnó (Kružno) •  Magyarhegymeg (Dolné Zahorany) •  Medveshidegkút (Studená) •  Méhi (Včelince) •  Meleghegy (Teplý Vrch) •  Naprágy (Neporadza) •  Nemesmartonfala (Martinová) •  Nemesradnót (Radnovce) •  Nyustya (Hnúšťa) •  Óbást (Stará Bašta) •  Oldalfala (Stránska) •  Osgyán (Ožďany) •  Perjése (Dražice) •  Rakottyás (Rakytník) •  Ratkószabadi (Ratkovská Lehota) •  Ratkószuha (Ratkovská Suchá) •  Rimabánya (Rimavská Baňa) •  Rimabrézó (Rimavské Brezovo) •  Rimapálfala (Pavlovce) •  Rimaráhó (Hrachovo) •  Rimasimonyi (Šimonovce) •  Rimaszabadi (Lehota nad Rimavicou) •  Rimaszécs (Rimavská Seč) •  Rimazsaluzsány (Rimavské Zalužany) •  Rónapatak (Rovné) •  Runya (Rumince) •  Sajókeszi (Kesovce) •  Sajólénártfalva (Lenartovce) •  Sajólenke (Lenka) •  Sajórecske (Riečka) •  Sajószentkirály (Kráľ) •  Serke (Širkovce) •  Szeleste (Slizké) •  Szútor (Sútor) •  Tajti (Tachty) •  Tiszolc (Tisovec) •  Tóthegymeg (Horné Zahorany) •  Uzapanyit (Uzovská Panica) •  Vámosbalog (Veľký Blh) •  Várgede (Hodejov) •  Vecseklő (Večelkov) •  Velkenye (Vlkyňa) •  Zádorháza (Zádor) •  Zeherje (Zacharovce) •  Zsip (Žíp)
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap