Sváb Gyula

Sváb Gyula
SzületettSchwab Gyula Antal
1879. július 31.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1938. február 10. (58 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaHegyi Berta Anna
(h. 1907–1930)
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sváb Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sváb Gyula, születési nevén Schwab Gyula Antal (Budapest, 1879. július 31. – Budapest, 1938. január 10.) magyar építész, műegyetemi tanár, tanszékvezető, a népiskola-építési program egyik vezetője.

Életpályája

Schwab Gyula cipész és Kerner Friderika fiaként született. Egyetemi tanulmányait a budapesti József Műegyetemen végezte. Ezután Czigler Győző, később Nagy Virgil mellett az ókori építészeti tanszéken lett tanársegéd. 1908-tól a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban műszaki tanácsosként dolgozott. 1929-től a Műegyetemen a rajzi és tervezési tanszék tanára volt.

Felesége Hegyi Berta Anna (1885–1974) volt, akivel 1907. november 19-én Esztergomban kötött házasságot.[4] 1930-ban elváltak.

Sírja a Farkasréti temetőben felszámolásra került.

Iskolaépítési programja

Kertész K. Róbert és ő irányította a vidéki iskolák építését. Irányítása alatt 1908 és 1914 között[5] 139 vidéki iskola épült fel, amelyek közül többet ő maga tervezett.

Bővebben: Sváb Gyula-féle iskolaépítési program

Érdekességként megemlítendő, hogy munkájával párhuzamosan zajlott a budapesti Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési program.

Sváb az 1920-as években egyébként részt vett Klebelsberg Kunó népiskola-építési programjában is, ahol ő dolgozta ki az iskolák típusterveit.[6]

Ismert épületei

1910-es évek eleji iskolaépületek

  • 1907–1910: elemi iskola, Görhegy (ma: Görlinci, Szlovákia)[7]
  • 1913–1914: elemi iskola (ma: Kittenberger Kálmán Általános és Művészeti Iskola), 2626 Nagymaros, Fehérhegy utca 2.[8][9][10]
  • 1914 k.: elemi iskola, Garamberzence[8][10]
  • 1914 k.: elemi iskola, Szaniszló[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Feketetó[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Szigetkamra[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Hegyeshely[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Újhelyszabadi[5][8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Beszterceirtvány[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Trencsénmakó[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Nemesújfalu[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Nagytarajos[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Neszlény[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Boksánbánya[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Újbeszterce[5][8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Kistapolcsány[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Körmöcbánya[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Fiume[8][10]
  • 1914 k.: elemi iskola, Seregháza[11]
  • 1914 k.: elemi iskola, Olasztelki[11]
  • 1914 k.: elemi iskola, Besztercehosszúmező[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Fehérhalom[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Feketetóti[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Hatvan[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Herkulesfürdő[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Kalános[5]
  • 1914 k.: óvoda és elemi iskola, Naszód[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Nyírsid[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Olasztelek[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Papkörmösd[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Paráznó[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Rókafő[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Saáp[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Tasnád[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Tóthalom[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Trencsénhosszúmező[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Trencsénmakó[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Tunyogfalva[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Túrirtovány[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Vidorlak[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Zánka[5]
  • 1914 k.: óvoda, Fiume[8][10]
  • 1914 k.: óvoda, Kórós[5][8]
  • 1914 k.: tanítói lakások, Dunaharaszti[8][10]
  • 1914 k.: óvoda és tanítói lakások, Kunosvágás[10]

Egyéb épületek

Tervben maradt 1928-ban a Maglódi úti szeretetházra Kertész K. Róberttel közös terve.[14]

Főbb írásai

  • A magyar parasztház (új kiadás: Terc Kiadó)[15]
  • Sváb Gyula: Újabb tanyai iskolák (Magyar Építőművészet 1928. (XXVIII. évfolyam) 10-12. szám)

Jegyzetek

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/14232.htm, Sváb Gyula, 2017. október 9.
  2. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  4. ↑ Házasságkötési bejegyzése az esztergomi polgári házassági akv. 135/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
  5. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y Gerle, i. m., 185. o.
  6. ↑ Dénes Eszter: Téglával és malterral tudásberuházás – Iskolaépítési kampányok a 20. század első felében
  7. ↑ https://www.documenta-pannonica.hu/leveltari-anyag/az-uj-nepiskola-tervei-gerlinciben/
  8. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t Sváb Gyula: Újabb állami népiskolák. In.: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1914. 48. évf. 2. szám
  9. ↑ https://www.kozterkep.hu/24065/kittenberger-kalman-altalanos-es-muveszeti-iskola-epuletdiszei
  10. ↑ a b c d e f Magyar népiskolák In: Magyar Építőművészet 1914. 12. évf. 1. szám
  11. ↑ a b Az új „magyar“ népiskolák In: Épitő Ipar – Építő Művészet, 1914. jan. 18. 3. szám (38. évfolyam 3. szám)
  12. ↑ https://www.csillagaszat.hu/csilltort/magyar-csillagaszattortenet/magyar-19-20-sz-csillagaszata/a-budapest-svabhegyi-csillagvizsgalo-alapitasanak-korulmenyei-felepitese-fenntartasa/
  13. ↑ a b https://szoboszloolvasokor.hu/wp-content/uploads/2017/09/Tanyasi-iskol%C3%A1k-Hajd%C3%BAszoboszl%C3%B3n.pdf
  14. ↑ https://epiteszforum.hu/nagyobbat-almodok-trianon-es-a-magyar-epiteszet-ii-
  15. ↑ https://www.terc.hu/konyv/a-magyar-paraszthaz

Források

  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. ISBN 963 15 4278 5
  • Lechner Loránd: Sváb Gyula In: Technika, 1938, 1938. febr. 1. (19. évfolyam 2. szám)

Kapcsolódó szócikkek

További információk

  • Nagymaros
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
Nemzetközi katalógusok
  • Művészet Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap