Sanghaji vágóhíd
 | Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
| Sanghaji vágóhíd | |
 | |
| Az 1930-as években épült épült egykori vágóhíd ma népszerű látványosság | |
| Település | Sanghaj |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1933 |
| Építési stílus | art déco |
| Felhasznált anyagok | beton |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | vágóhíd |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 4 |
| Elhelyezkedése | |
  Sanghaji vágóhíd Pozíció Kína térképén | |
 é. sz. 31° 15′ 24″, k. h. 121° 29′ 16″31.25663333, 121.4878531.256633°N 121.487850°EKoordináták: é. sz. 31° 15′ 24″, k. h. 121° 29′ 16″31.25663333, 121.4878531.256633°N 121.487850°E | |
 | |
| Sanghaji vágóhíd weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sanghaji vágóhíd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sanghajban a Sacsing (Shajing) út 10. házszám alatt található négyemeletes vágóhíd 1933-ban épült. A ház egy négy épületből álló, kocka alakú épületegyüttes.
Jellemzői
Egykor ez volt a legnagyobb és legkorszerűbb vágóhíd a Távol-Keleten. A közepén egy kupola alakú épület van, ami több folyosón keresztül köti össze a körülötte található négy épületet. Különös érdekesség a két, marhaszállításra létrehozott terület, ami mind a négy emeletet eléri. Hugyecz László építész Sanghajban több mint 50 projektben vett részt, köztük a vágóhíd megtervezésében is.
Az épület sértetlen maradt a második világháborúban és az 50-es években még eredeti funkciója szerint termelt. Ma már nem működik. Évekig tartó elhanyagoltság után az épületek 1998-ban felújításra kerültek, és a város népszerű, sokakat vonzó, sokak által látogatott műemlékévé váltak. Ma üzletek találhatóak itt, divatbemutatókat rendeznek.
| „ | Az érintett műemlékhivatal követelményei alapján teljesen régi formájukban tatarozták az épületet. Ezért a tatarozott épületek teljesen olyan formában maradnak, mint a tatarozásuk előtt. Csak némi belső módosítás történt. | ” |
| – Csou Csie-jen (Zhou Jieyan)[forrás?] | ||
Brutalista építészet[1]
Jegyzetek
- ↑ Kezdetben elsősorban nyersbeton épületek voltak, főleg Le Corbusier-t követve. A háború utáni modern építészet absztrakt, egyre anyagtalanabb megoldásaival szemben a brutalizmus nyers felületeivel és domináns, néha egyenesen agresszív formáival követelt magának figyelmet.
Források
- Shanghai's 1933 Slaughterhouse. Atlas Obscura. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- 1933 Shanghai (angol nyelven). 上海众桁企业管理咨询有限公司. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- Új ágazati üzemek a védett régi gyári épületekben. China Radio International, 2009. szeptember 22. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
Kapcsolódó szócikkek
Kína-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
