Piramatovci

Piramatovci
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Šibenik-Knin
Község	Skradin
Jogállás	falu
Irányítószám	22223
Körzethívószám	(+385) 022
Népesség
Teljes népesség	209 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	173 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 54′ 32″, k. h. 15° 49′ 53″43.90883758, 15.8313841143.908838°N 15.831384°EKoordináták: é. sz. 43° 54′ 32″, k. h. 15° 49′ 53″43.90883758, 15.8313841143.908838°N 15.831384°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Piramatovci falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Skradinhoz tartozik.

Fekvése

Šibenik központjától légvonalban 20, közúton 30 km-re északra, községközpontjától 14 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén, az 56-os és az 59-es számú főutak között fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A falu határában a Vrbica nevű lelőhelyen a 20. század hetvenes éveiben az újkőkori impresso-kultúra (i. e. 5000 előtt) nyomait fedezték fel házak és tűzhelyek maradványaival és számos apró anyaggal. Az 1980-as években pedig egy régi horvát temetőt tártak fel, amely 130 sírt tartalmazott.^[2] Piramatovci területe a középkorban a bribiri grófok a Šubićok birtokaihoz tartozott. A Šubićok birtokközpontja a szomszédos Bribir településen emelt váruk volt. A család fénykorát a 13. és 14. században Šubić I. Pál idejében élte, aki horvát báni tisztsége mellett hatalmas birtokok ura is volt. A mai piramatovci plébánia területe is nagyrészt a bribiri főplébánia egyházi igazgatása alá tartozott. A török 1522-ben foglalta el a környék várait, ezt követően az itteni hívek lelki gondozását a visovaci ferences atyák látták el. A török uralom a 17. század végén ért véget, mely után velencei uralom következett. A piramatovci plébániát 1710-ben alapították, de székhelye kezdetben Krkovićon volt. A plébániatemplom ma is ott áll. Székhelye csak újraalapítása után 1876-ban került Piramatovcira. Ma Piramatovci, Krković, Vaćane, Ždrapanj, Bribir, Žažvić, Bubić, Bilo-stanove, Gračac, Cicvare és Lađevce települések tartoznak hozzá. Régi anyakönyvei nem maradtak fenn, csupán a visovaci ferencesek őriznek néhányat a kezdeti időszakból egy-két ide tartozó településről.^[3] A falu 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 183, 1910-ben 322 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93 százaléka horvát, 5 százaléka szerb volt. Még ez évben elfoglalták a szerb felkelők és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. 1995 augusztusában a horvát hadsereg foglalta vissza a települést. A településnek 2011-ben 275 lakosa volt.

Lakosság

Nevezetességei

A plébániaház mellett építették fel 1938 és 1940 között az Irgalmas Szűzanya tiszteletére szentelt kis templomot. 1991. december 9-én a szerb felkelők gránátokat lőttek ki rá és kigyulladt. A háború után rögtön újjáépítették.^[3]

Jegyzetek

További információk

• A piramatovci plébánia honlapja (horvátul)
• Skradin város hivatalos oldala (horvátul)
• Skradin város turisztikai irodájának oldala (horvátul)
• A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)