Palásthy Pál

Palásthy Pál
Palásthy Pál püspök portréja a Palásthy címerrel, a palásti Szent György-templomban
Született	1825. március 29.[1] Magyarizsép
Elhunyt	1899. szeptember 24. (74 évesen)[2] Esztergom
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	katolikus pap katolikus szerpap katolikus püspök
Tisztsége	címzetes püspök (1886. május 4. – ) segédpüspök (1886. május 4. – )
esztergomi segédpüspök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1848. június 10.
Püspökké szentelés	1886. május 9.
Szentelők	Simor János (főszentelő) Boltizár József (társszentelő) Schopper György (társszentelő)
Hivatal	esztergomi segédpüspök
Társszentelt püspökök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Bende Imre 1887. április 24. Vaszary Kolos 1892. február 7.
Catholic Hierarchy
A Wikimédia Commons tartalmaz Palásthy Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Palásti és keszihóci Palásthy Pál (Magyarizsép, 1825. március 29. – Esztergom, 1899. szeptember 24.) magyar katolikus pap, teológiai tanár és író, esztergomi segédpüspök.

Pályafutása

A gimnáziumot Kassán végezte, a teológiát pedig a pesti Központi Papnevelő Intézetben, mint kassai egyházmegye növendéke. 1848. június 10-én szentelték pappá, a bécsi Augustineum intézetben doktori oklevelet szerzett.

Sátoraljaújhelyen káplán, s egy ideig a kassai papnevelő intézet lelki igazgatója, majd 1855-től 1871-ig a pesti egyetemen az erkölcstan tanára lett. 1861-ben kiadta kétkötetes erkölcstanát, a Teologica Morum Catholicát. Ugyanabban az évben már a hittudományi kar dékánja volt Pesten. 1871-ben esztergomi kanonokká, 1878-ban címzetes apáttá nevezték ki.^[3]

Püspöki pályafutása

1886. május 4-én sareptai címzetes püspökké és esztergomi segédpüspökké nevezték ki. Május 9-én szentelte püspökké^[3] Simor János érsek, Schopper György rozsnyói püspök és Boltizár József esztergomi segédpüspök segédletével. Rengeteget dolgozott: lapot szerkesztett (a Religiót 1864-68-ban szerkesztette Pesten), teológiai tanulmányokat írt stb. Kiadta többek közt A Palásthyak című háromkötetes munkáját is, amely sok-sok Palástra vonatkozó anyagot tartalmaz, ahol 1890-ben iskolát és 1898-ban templomot építtetett.

Vagyonát tőkésíteni rendelte, és kamatait az esztergomi egyházmegye plébániáinak segélyezésére hagyta.

Emléke

Ma egyházi iskola van róla elnevezve Paláston.

Művei

• Theologia morum catholica. Pars I. et II. Senctio 1. et. 2. Regensburg, 1861. Két kötet.
• Gyászbeszéd Fábry Ignácz kassai püspök temetése alkalmával, Kassán 1861. júl. 1. mondott. Pest, 1867
• A polgári házasság. Esztergom, 1868^[4]
• Palásthyak. Budapest, 1890–91. Három kötet (Ism. Magyar Sion 1890–91, Kath. Szemle, 1891).^[3]

Cikkei

A Religióban:

• 1850. Hivatás és irány
• 1853. A breviariumi imádság, jelentősége és kötelezettsége szempontjából,
• 1854. Kézikönyveink és az egyház imái
• 1856. A boldogságos szűz Máriáról való szent beszédek
• 1858. Jótékonyság Bernben,
• 1859. Az erkölcstanrendszer elleni igények
• 1860. Csendes szent mise karácsony éjjelén, Nyugati tájképek az egyház láthatárán
• 1863. II. Olaszországi levelek

A Családi Lapokban:

• 1856. Korrajzok Nagy Theodorik történetéből
• 1857. Imakönyvek küldísze, történeti értekezés

Egyházi beszédeket közölt a Pázmány-füzetekben, a Kath. Lelkipásztorban és Garay szent beszédjei gyűjteményében.

Jegyzetek

Források

• Palásthy Pál Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Alapiskola
• / Tóth Krisztina-A Palásthy család levéltára 1256–1847
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.  
• / Magyar katolikus lexikon