Ocsovai Ferenc : Tanulmányai, Költészete, Kötetei, Megjegyzések Wikipédia, a szabad enciklopédia

Ocsovai Ferenc

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője.
Kérjük, segíts olyan bevezetőt írni, ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján.

Megkérdőjelezték, hogy a cikk/jelölt témaválasztása enciklopédiába való-e, azaz hogy megfelel-e a „Nevezetesség” irányelvben leírtaknak. Amiben segíthetsz: kiegészítheted az irányelvnek megfelelő forrásokkal, vagy a tartalmat bedolgozhatod egy a témakört összefoglaló cikkbe. Ha vitatni akarod mindezt, a vitalapon tedd. (Vita_{Szerkesztő:Tombenko} 2024. február 18., 23:20 (CET))[[Kategória:Megkérdőjelezett nevezetességű lapok Vita_{Szerkesztő:Tombenko} 2024. február 18., 23:20 (CET)]]

Ocsovai Ferenc
Született	Rucska Ferenc 1995. december 12. Esztergom
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	költő író újságíró gitáros zenész
Sablon • Wikidata • Segítség

Ocsovai Ferenc (született Rucska Ferenc, Esztergom, 1995. december 12. – ) költő, író, újságíró, zeneszerző.

Tanulmányai

A tatai Eötvös József Gimnázium elvégzése után alapszakos tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi karán végezte, a mesterszakot pedig a Boroszlói Egyetem Filológia Karán. Cserediákként megfordult a velencei Ca’ Foscari Egyetemen és a valenciai Cardenal Herrera Egyetemen. Az alap- és a mesterszak elvégzése között Ostravában, a szalézi rendnél önkénteskedett egy évig, ahol gyerekekkel foglalkozott. Olaszország, Csehország, Lengyelország és Spanyolország mellett Szlovéniában, Mariborban is élt huzamosabb ideig.

Költészete

A gimnázium alatt kezdett el komolyabban foglalkozni versírással, de egyetemi évek és külföldi útjai alatt érett igazán költővé. Az idegen szavak, nevek, tájak és mitikus alakok visszatérő elemei költészetének, csak úgy, mint az emlékek, a szerelmi vágyódás és csalódás, az otthon és a haza, a magány, a változás, az elmúlás, az elhivatottság, az emberi sors legfőbb kérdései és az emberi lét legalapvetőbb félelmei. Bár általában a költő lélektani és esztétikai, nem pedig közéleti szerepét hangoztatja, vallja, hogy sokszor szükség van rá, hogy a művész hallassa a hangját, ezért verseiben teret ad a társadalombírálatnak is.

Nyomtatásban megjelent kötetei mellett számos online magazinban és nyomtatott folyóiratban is publikált már a szerző, amelyek közül a Szövet, a Családi Kör, a Holdkatlan, az Ezredvég, a Litera-Túra Magazin, az Art’húr Irodalmi Kávéház, a Holnap Magazin, az IRKA, illetve a Nagy Lajos Társaság Vírusölő című rovata is közölt már tőle verseket. A Berda József Kör állandó tagja.