Növényhibridizációs kísérletek

A növényhibridizációs kísérletek hosszú évek borsóval végzett kísérleti munkájának eredménye. Mendel írásában 7 jegyet hasonlít össze. Kifejti, hogy egy örökíthető jegy domináns lesz a recesszív megfelelőjével szemben. Ezt a modellt később Mendeli öröklődésként emlegetik.

A növényhibridizációs kísérletekben határtalan lehetőséget kínál a "génsebészet".

Az amerikai Monsanto cég tudósai az Agrobacterius tumefaciens nevű, növényi daganatkeltő baktériumot vették vizsgálat alá. Kimetszették belőle a daganatkeltőgéneket, helyükbe egészséges géneket ültettek. E baktériummal aztán megfertőztek bizonyos növényeket, hogy a beültetett egészséges gének a növény saját DNS-láncolatába kerüljenek.

1983-ban olyan paradicsomot sikerült kifejleszteni, amelynek génjei hathatós védelmet nyújtanak a dohány-horogféreggel, valamint a terméshozamot jelentősen visszavető dohánymozaik-vírussal szemben. A kísérleti egyedek terméshozama 20-30%-kal nőtt.

A cambridge-i Növénytani Kutatóintézet tudósai hibridbúzát hoztak létre. E kutatásnál egy sórezisztens típus kifejlesztése volt a cél. Homoki kúszótarack sejtjeit ültették át a búza génjébe.

Források

  • Gregor Mendel
  • Proceedings of the Natural History Society, 1866.
  • Online verzió

Ajánlott szakirodalom

  • Venetianer Pál: Génmódosított növények. Mire jók? Typotex Kiadó, 2010 helytelen ISBN kód: 963-2791-53-1
Ez a genetikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!