Mureck

Mureck
A városháza
Mureck címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Südoststeiermark járás
Irányítószám	8480
Körzethívószám	03472
Forgalmi rendszám	SO
Népesség
Teljes népesség	3551 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	237 m
Terület	38,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 42′ 31″, k. h. 15° 46′ 22″46.708611111111, 15.77277777777846.708611°N 15.772778°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 31″, k. h. 15° 46′ 22″46.708611111111, 15.77277777777846.708611°N 15.772778°E
Mureck weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mureck témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mureck (szlovénül Cmurek) osztrák város Stájerország Délkelet-stájerországi járásában. 2017 januárjában 3558 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Mureck a Kelet-Stájerország régióban fekszik a Mura északi partján, a szlovén határ mentén. A Mura-hídnál határátkelő működik. Az önkormányzat 8 települést egyesít (Misselsdorf kivételével valamennyit a saját katasztrális községében): Diepersdorf (118 lakos), Eichfeld (346), Fluttendorf (50), Gosdorf (595), Hainsdorf-Brunnsee (206), Misselsdorf (402), Mureck (1538), Oberrakitsch (324).

A környező önkormányzatok: nyugatra Murfeld, északnyugatra Sankt Veit in der Südsteiermark, északra Sankt Peter am Ottersbach, északkeletre Deutsch Goritz, keletre Halbenrain, délkeletre Apače (Szlovénia), délnyugatra Šentilj (Szlovénia).

Története

Mureck vára és egy bizonyos (feltehetően karintiai származású) Burkhard von Mureck először 1148-ban szerepel az írott forrásokban. A vár menti település első említése 1278-ból való. Nem sokkal később, 1311-ben már vásárjoggal rendelkező mezővárosként hivatkoznak rá. A birtok tulajdonosai a Cillei grófok voltak, akik 1401-ben eladták azt a Stubenbergeknek.

A reformáció 1528-ban ért el a városba és Luther tanításai széleskörűen elterjedtek. 1532-ben a Kőszeg ostromából visszavonuló törökök Mureck nagy részét elpusztították, így épületei között ma alig találunk gótikus stílusút. Öt évvel később megépítették az első Mura-hidat; korábban csak komppal lehetett átkelni a folyón.

A várat 1591-ben reneszánsz stílusban, a comoi Bertoletti mester tervei alapján átépítették (ma Szlovéniához tartozik). 1599-ben Martin Brenner seckaui püspök vezetésével erőszakos ellenreformációs mozgalom indult és a település polgárai száműzés terhe mellett kénytelenek voltak visszatérni a katolikus valláshoz. 1657-ben egy tűzvészben Mureck jelentős része leégett. 1664-ben a mezővárost a török veszélyre való tekintettel megerődítették. Három évvel később megépült a kapucinusok kolostora, amelyet 1782-ben, II. József rendelete szerint felszámolnak, templomukat pedig lebontják. 1768-ban újabb nagy tűzvész tombolt a településen.

A vasút 1885-ben ér a településre, ami gazdasági fellendülést vont maga után. Az első világháború után jugoszláv csapatok szállták meg Murecket, egészen a határvonal rendezéséig.

A település 1976-ban városi státuszt kapott. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Eichfeld és Gosdorf községeket Mureckhez csatolták.

Lakosság

A murecki önkormányzat területén 2017 januárjában 3558 fő élt. A lakosságszám 1951 óta (akkor 4613 fő) többé-kevésbé folyamatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 92%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 4,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,9% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 87,4%-a római katolikusnak, 4% evangélikusnak, 2,2% muszlimnak, 4,3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor a szlovének aránya 1,4% (23 fő) volt és egy magyar élt a városban.

Látnivalók

• A Szt. Bertalan-plébániatemplom első említése 1187-ből való. 1500 körül a román stílusú épületet lecserélték egy gótikussal, amely azonban a török ostrom és a tűzvészek során többször romos állapotba került. A mai barokk épület 1780-ban készült el. A templom melletti temetőben található Mária Karolina Ferdinanda nápolyi hercegnő mauzóleuma.
• a városháza hatszintes tornyával a város egyik legjellegzetesebb épülete. A városháza harangja egyike a kevés épségben megmaradt, 18. századi (1737-ből) barokk harangnak.
• az 1665-ös Mária-oszlop a főtéren. Szt. Flórián és Szt. Donát szobrait 1740-ben adták az emlékműhöz.
• a hajómalom
• a murecki ártéri erdő a második legnagyobb hasonló erdőség Ausztriában. A természetvédelmi területet tanösvényen lehet látogatni.
• az eichfeldi Brunsee-kastély
• a Szt. Patricius-templom
• a volt kapucinus kolostor
• a Mikulás-napi felvonulás 16 maszkos krampusszal (1977 óta)
• a hagyományos május 1-i rezesbandás ébresztő (1954 óta)
• újévi koncert (2006 óta)

Testvértelepülések

• Csatád (Románia)

Jegyzetek

Források

• Heima Kaindl, Franz Kügerl (Hrsg.): Die Pfarrkirche Mureck. Geschichte - Architektur - Kunst, Verlag Diözesanmuseum Graz, Graz, ISBN 3-901810-05-6
• Stadt Mureck Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A település honlapja
• 62383 – Mureck Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Mureck című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.