Médiaművészet

Médiaművészet, azaz mozgóképet használó alkotás^[1]. Azonban szerteágazó formáiról és stílusirányzatairól nehéz vállalkozás áttekintést adni. A művészetelmélet évtizedekig tudomást sem vett róla, s a műfaj határait még a szakemberek is nehezen tudják kijelölni. Ide sorolhatók: Videoművészet/videoinstalláció, interaktív installáció, immerzív environmentek, performatív komputerművészet, illetve kommunikáció- és hálóművészet. ^[2]

A komputeres alapú - nem feltétlenül, de nem is kizárhatóan mozgóképet létrehozó - ún. újmédiát használó művészeti és médiaművészeti tevékenységet szokás újmédia-művészetnek is nevezni.^[3]

Fogalma, kialakulása, fejlődése

A médiaművészet kifejezés a műalkotások műfajilag elkülöníthető csoportjára vonatkozik, olyan jelenségre, amely napjainkban zajló, élő változás a művészeti ágak között. Történetileg a hatvanas évek második felére tehető megjelenése.^[4]

A médiaművészet terminus eleinte főként a kísérleti fotográfiára, a képzőművészeti célra használt fotóra és filmre, valamint a megjelenő, új eszközre, a videóra vonatkozott. Hagyományosan az elektronikus alapú hordozókra épülő művészi kifejezésformák, és az erősen technikai bázishoz kötött alkotástípusok általános, összefoglaló jelölésére használják. Később megjelentek a számítógépen előállított műalkotások: grafikák, animációk, szimulációk, majd térbeli installációk, videószobrok, stb. is. A hordozott jelentésnek a létrehozott műalkotás tartalma mellett, a közvetítő közeg is szerves része.^[4]

Az állandó innováción alapuló ’nyugati’ művészet egyébként is folyamatosan követi a technológiai fejlődést, mely megújulásának egyik forrása, illetve visszaható viszonyt alakít ki azzal. A médiaművészek számára a kreativitás terepe a WEB-művészet területére helyeződik át. Az állandó frissességen, megújuláson és tájékozódáson alapuló tevékenység azonban megváltoztatni látszik a médiaművészet általános definícióját. A változás egyik sarokpontja a művek és programok interaktivitása, változékonysága. Alapvetően megváltozik a műalkotás státusa: néhány, véges számú technikai utasítás következtében előálló, operatív nyelv alkalmazásával létrehozott jelenség lesz. Egyre kifinomultabb részletekből álló (egy újszerű fogás, egy érdekes látásmód, vagy fragmentum kiemelése), számos apró technikai mesterfogást egyesítő művek jönnek létre, amelyek a kiindulásnak választott művekből mint minták és metódusok (remixelő, rekontextualizáló alkotói magatartás) korlátlan készletéből eseteket képeznek. Fontos fejlemény az alkotói környezet módosulása is. Az új elektronikus médiumok lehetővé teszik mind a hagyományos, mind a technika-orientált felfogásnak megfelelő művészi stratégiák kialakítását. ^[4]

Videóművészet

A médiaművészet része.^[5]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Intermédia

Középpontjában az új médiumok művészeti használata, a tudomány, a technika és a művészet egységben látására törekvő szemlélet áll.^[4]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Médiaművészettel foglalkozó intézmények

Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

C3 - Budapest
Center for the Promotion of Science - Belgrád
CIANT Centre For Arts And New Technologies - Prága
SCAS Computer Art Center - Szófia
DIG Gallery - Kassa
Institute of Intermedia - Prága
Kapelica Gallery - Ljubljana
KIBLA Multimedia Centre - Maribor
Kitchen - Budapest
Ljudmila Art and Science Laboratory - Ljubljana
MoTA Museum of Transitory Art - Ljubljana
RIXC Centre for New Media Culture - Riga
WRO Art Center - Wrocław

Jegyzetek

↑ Boris Groys Médiaművészet a múzeumban
↑ Geothe Intézet Médiaművészet Németországban
↑ Grosenick, Uta (szerk.) - Jana, Reene - Tribe, Mark: Újmédia-művészet. Taschen / Vince kiadó, Köln/Budapest, 2007.
↑ ^a ^b ^c ^d Itt és Most Doboviczki Attila T., Készman József 25-26., 29-30. oldal
↑ Peternák Miklós

Források

↑ Boris Groys: Médiaművészet a múzeumban^{[halott link]} Balkon 2006/1
↑ Itt és Most: Doboviczki Attila T., Készman József: A képzőművészeti fotóhasználat^{[halott link]} Itt és Most - tanulmány a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék felkérésére, az NKA Fotóművészeti Szakma Kollégiuma támogatásával.
↑ Peternák Miklós: : Adatok a magyar videóművészet történetének tanulmányozásához. SVB VOCE, Budapest, Soros Alapítvány Képzőművészeti Dokumentációs Központ - Műcsarnok, 1991
↑ Geothe Intézet: : Médiaművészet Németországban