Kis-lapos-barlang

Kis-lapos-barlang
A Kis-lapos-barlang bejárata
Hossz	4 m
Mélység	1 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	1 m
Ország	Magyarország
Település	Csobánka
Földrajzi táj	Pilis hegység
Típus	freatikus eredetű
Barlangkataszteri szám	4820-28
Elhelyezkedése
Kis-lapos-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 01″, k. h. 18° 58′ 23″47.650277777778, 18.97305555555647.650278°N 18.973056°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 01″, k. h. 18° 58′ 23″47.650277777778, 18.97305555555647.650278°N 18.973056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis-lapos-barlang témájú médiaállományokat.

A Kis-lapos-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén lévő Pilis hegységben, az Oszolyon található egyik barlang. Turista útikalauzokban is be van mutatva.

Leírás

Csobánka külterületén, az Oszolyon elhelyezkedő Óra-faltól É-ra lévő negyedik sziklacsoport felső részének D-i falában, a Kétbejáratú-barlang felett kb. 8 m-re van a bejárata. Felső triász dachsteini mészkőben freatikus körülmények között keletkezett a barlang. A barlang lapos bejárata után egy kis gömbfülkébe lehet jutni. Ez a gömbfülke a barlang végpontja. A többnyire kúszva járható üreg száraz, kitöltése kőzettörmelék, avar és humusz. Zuzmók figyelhetők meg bejáratánál. Nem volt kutatva, de továbbjutás szempontjából jelentéktelen.

1975-ben volt először Kis-lapos-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Kis-barlang (Kordos 1981), Kislapos-barlang (Kárpát 1991), Kis-lapos barlang (Bertalan 1976), Kis-Lapos-barlang (Kraus 1997), Kis-Lapos barlang (Kordos 1970) és Lapos-barlang (Dely, Mezei 1974) neveken is.

Kutatástörténet

Az 1967-ben napvilágot látott Pilis útikalauz című könyvben meg van említve, hogy az Oszoly Csobánkára néző, Ny-i oldalán, az erdővel körülvett mészkősziklák között több jelentéktelen üreg található. Az 1969. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban publikált közlemény szerint 1969 augusztusában a Szpeleológia Barlangkutató Csoport a Kevélyekben szervezett tábor során fix pontokat helyezett el az Oszoly és az Oszoly-oldal 8 kisebb-nagyobb üregében. 1970. március 22-én és 1970. április 26-án Kordos László vizsgálta a barlang klímáját Assmann-féle aspirációs pszichrométerrel. 1970-ben Kordos László vesztett pontokkal és bányászkompasszal felmérte a barlangot. A felmérés alapján Kordos László 1:100 méretarányú alaprajz térképet és hosszmetszet térképet szerkesztett és rajzolt. A felmérés szerint a barlang 4,5 m hosszú és 1,8 m mély.

A Szpeleológia Barlangkutató Csoport 1970. évi jelentésében részletes leírás található a barlangról és kutatástörténetéről. A jelentésben az van írva, hogy a Kis-Lapos barlangnak az Oszoly Óra-falától É-ra lévő negyedik sziklacsoport felső részének D-i oldalában van a bejárata. Lapos nyílással lefelé lejtő, majd még egy gömbfülkét képező kis üreg. Felső triász, fehér dachsteini mészkőben valószínűleg hévizes úton jött létre a barlang. A teljesen száraz barlang kitöltése humusz. Felszerelés nélkül megtekinthető a barlang. Előző kutatói ismeretlenek és nem szerepel irodalomban. 1970-ben a Szpeleológia Barlangkutató Csoport tagjai vizsgálták. A jelentés mellékletébe bekerültek az 1970-es térképek.

Az 1974-ben megjelent Pilis útikalauz című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjainak jegyzékében (19–20. old.) meg van említve, hogy a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között vannak az Oszoly barlangjai és a Lapos-barlang. A Pilis hegység barlangjait leíró rész szerint a Csobánka felett emelkedő Oszoly sziklái között másféltucat kis barlang van. Ezeket a Szpeleológia Barlangkutató Csoport térképezte fel és kutatta át rendszeresen. E kis barlangok többsége nem nagyon látványos, de meg kell említeni őket, mert a turisták, különösen a sziklamászók által rendszeresen felkeresett Oszoly sziklafalaiban, valamint azok közelében némelyikük kitűnő bivakolási lehetőséget nyújt. Az Óra-faltól É-ra emelkedő negyedik sziklacsoport felső részének D-i oldalában van a Lapos-barlang nyílása, amelyen keresztül egy gömbfülke kis üregébe lehet jutni.

Az 1975. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett az 1970. évi jelentés barlangra vonatkozó része a jelentésben lévő térképekkel együtt. A Kis-lapos-barlang az oszolyi Óra-faltól É-ra lévő negyedik sziklacsoport felső részének D-i oldalában nyílik. Lapos bejárattal kezdődő, egy gömbfülkéből álló üreg. Dachsteini mészkőben alakult ki. Kitöltése humusz. A klímamérések eredménye az 1. számú táblázatban látható. Kordos László 1970-ben mérte fel vesztett pontokkal. 4,5 m hosszú és 1,8 m mély. Előző kutatói ismeretlenek. A kiadványban van egy helyszínrajz, amelyen a Csúcs-hegy és az Oszoly barlangjainak földrajzi elhelyezkedése látható. A rajzon megfigyelhető a Kis-lapos-barlang földrajzi elhelyezkedése.

A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Kevély-csoportban, Pomázon helyezkedik el a Kis-lapos barlang, amelynek másik neve Lapos-barlang. Az Oszoly Óra-falától É-ra lévő negyedik sziklacsoport felső részének D-i oldalában van a bejárata. A bejárata egy befelé lejtő lapos nyílás. A 4,5 m hosszú és 1,8 m mély barlang egyetlen lejtős járatból és egy kis gömbfülkéből álló kicsi üreg. A kézirat barlangra vonatkozó része egy kézirat alapján lett írva.

Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Kis-barlangnak 4820/28. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Pilis hegység barlangjai között a barlang Kis-barlang néven Kis-lapos-barlang és Lapos-barlang névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1991-ben megjelent útikalauzban meg van ismételve az 1974-es útikalauzban lévő barlangismertetés és az Oszoly barlangjainak általános ismertetése. A Kárpát József által írt 1991-es összeállításban meg van említve, hogy a Kislapos-barlang (Csobánka) 5 m hosszú és 1 m mély.

Az 1996. évi barlangnapi túrakalauzban meg van ismételve az 1991-ben kiadott útikalauzban található leírás, amely az Oszoly barlangjait általánosan ismerteti. 1997. május 23-án Kárpát József 1990-es oszolyi áttekintő térképe alapján Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen az oszolyi sziklabordák üregeinek földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon megfigyelhető a Kis Lapos névvel jelölt barlang földrajzi helyzete. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy az 1997 előtt is ismert Kis-Lapos-barlangnak volt már térképe 1997 előtt. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz. A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben meg van említve, hogy az Oszoly erdejében elszórtan sziklatömbök és kis barlangnyílások váltogatják egymást.

Irodalom

• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 20., 26., 27. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.)
• Kárpát József: A Pilis barlangjai. Kézirat, 1990.
• Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. 3. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Jelentés a „Szpeleológia” Barlangkutató Csoport 1970. évi munkájáról. Kézirat. Debrecen, 1971. február 4. 2., 3., 7., 98. old. (Térképmelléklet.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: A Csucs-hegy és az Oszoly barlangjai. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 189., 193., 195., 203. old.
• Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1981. 1–2. félév. 67. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 277., 294. old.
• Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. 18., 19. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Budapest, 1967. 26. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 22–36. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve.)
• Miczek György szerk.: A Pilis és a Visegrádi-hegység. Budapest, Sport, 1991. 33., 34. old. („A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai” című fejezetet, a 26–46. oldalakat Dénes György írta.)
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 92. old. (Nincs benne név szerint említve.)
• Nyerges Miklós: MKBT – XL. Barlangnap, Pilisszentkereszt. Túrakalauz. 1996. 18. old. (Nincs benne név szerint említve.)
• Wehovszky Erzsébet: Barlangkutatóink egy kis csoportja. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 6. füz. 2. old. (Nincs benne név szerint említve.)
• –: Kis-lapos-barlang leírás. Kézirat. Szerzőnév és dátum nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás