Kis-Lengyelország

Kis-Lengyelország (lengyelül: Małopolska, latinul: Polonia Minor) Lengyelország egyik történelmi régiója az ország déli részén. A Kis-Lengyelország (Małopolska) név a XIV-XV. században alakult ki, mintegy Nagy-Lengyelország ellentéteképpen.

Ez a terület hegyes, fennsíkos (Kárpátok, kis-lengyelországi felföld, Świętokrzyskie hegyek, Sandomerzi völgy, Lublini felföld)

Történelem röviden

  • IX. század – viszlánok és más kisebb szláv törzsek állama – lengyánok.
  • X. század vége – hozzácsatolják az államhoz a krakkói és sandomierzi részeket
  • 1040 körül – a Piastok Lengyelországának Krakkó a fővárosa
  • 1138 – az ország feudális széttagoltsága idején krakkói és sandomierzi hercegség
  • XIII-XV. század – Kis-Lengyelország Nagy-Lengyelországtól függetlenedni törekszik
  • XV. század – kis szejm Nowy Korczynban
  • 1340. sanoki és lwówi földeket Lengyelországhoz csatolják
  • XVI. század – orosz földek (egészen Kijevig) kis-lengyelországi fennhatóság alatt
  • 1545 – az orosz vajdaság kis szejmje Sądowa Wisznián
  • Lengyelország felosztásának ideje: Galícia, Krakkó szabad város
  • 1918 – vissza Lengyelországba
  • Második világháború – Generalgouvernement (főkormányzóság)
  • a mai Kis-lengyelországi vajdaság a történelmi vidéknek csak egy részét foglalja magába

Fontosabb városok

A legemlítésreméltóbb városok:

  • Krakkó

továbbiak:

További információk

  • Stanisław A. Sroka: A középkori Bártfa és kapcsolatai Kis-Lengyelországgal; ford. Tapolcai László; MTA BTK TTI, Bp., 2016 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
Nemzetközi katalógusok