Kúpcsigák

Kúpcsigák
Dendroconus figulinus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Osztály: Csigák (Gastropoda) Csoport: Caenogastropoda Csoport: Hypsogastropoda Csoport: Neogastropoda Öregcsalád: Conoidea Család: Kúpcsigák (Conidae) Fleming, 1822
Alcsaládok
Coninae Clathurellinae Conorbinae Mangeliinae Oenopotinae Raphitominae
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kúpcsigák témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kúpcsigák témájú kategóriát.

A kúpcsigák (Conidae) a csigák (Gastropoda) osztályában a Sorbeoconcha rend egyik családja mintegy 500 fajjal.

Származásuk, elterjedésük

A meleg (trópusi, illetve mediterrán) tengerekben élnek, főleg az Indiai- és a Csendes-óceánban, az Ausztráliát és Új-Zélandot körülölelő meleg vizek partmenti területein, továbbá a Földközi-tengerben (egy faj, a mediterrán kúpcsiga, Conus mediterraneus) és Kalifornia déli vizeiben. Leggyakoribb, legismertebb fajaik a névadó kúpcsiga (Conus) nem tagjai:

• textilmintás kúpcsiga (Conus textile),
• rovátkolt kúpcsiga (Conus striatus),
• tulipán kúpcsiga (Conus tulipa).

Megjelenésük, felépítésük

Amint ezt nevük is mutatja, házuk többé-kevésbé kúp alakú. A csigaház színe, illetve mintázata gyakorta élénk.

Támadásra és védekezésre egyaránt hosszú, hegyes végű, ormányszerű reszelőnyelvüket (radula) használják; ezzel testük, illetve házuk bármely pontját képesek elérni. A radulán mintegy húsz, eltérő mértékben érett méregtüske található. A kifejlett méregtüske közel egy centiméteres; egy-egy tüske csak egyszer használható (Kúpcsigák).

Életmódjuk, élőhelyük

Ragadozók, a partközeli sáv lakói. Napközben megbújnak a mélyedésekben, a sziklák, zátonyok repedéseiben, és éjjel indulnak vadászni. Táplálkozás szempontjából három fő típusba:

• a féregevők,
• a puhatestűevők és
• a halevők közé sorolják őket.

Az emberre a halevő fajok a legveszélyesebbek.

Zsákmányszerzésre és védekezésre is radulájukat használják, aminek csapása más csigák mozgásához képest szokatlanul gyors. A kúpcsigák mérge rendkívül összetett: fajonként legalább 200, egyenként is mérgező vegyület keveréke, az úgynevezett conotoxin. Együttes hatásuk ideg- és izombénító, némely hatóanyagaik a külső emésztést szolgálják. Legtöbbjük mérge az embernek is komoly fájdalmakat okoz; ellenszérum nincs rá. A legveszélyesebb mérgű fajok a kúpcsiga (Conus) nem tagjai:

• textilmintás kúpcsiga (Conus textile) és
• térképes kúpcsiga (Conus geographus).

Ezek mérge órákon át tartó folyamatos szívmasszázs és mesterséges lélegeztetés nélkül gyakorlatilag biztosan halálos.

A megbénított áldozatot, amelynek mérete megközelítheti akár magáét a csigáét is, egészben nyelik el.

Felhasználásuk

Látványos házukért gyűjtik őket. A gyógyszerészet méreganyagukból fájdalomcsillapítót állít elő.

Források

• Kúpcsigák (Conidae)
• Tengeri puhatestűek^{[halott link]}
• Fullánkos ékszer