Jeselnica

Jeselnica (Ieșelnița)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Délnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Mehedinți
Rang	község
Polgármester	Ioan Ciuru (Mișcarea pentru Noul Mehedinți), 2012
Irányítószám	227195
SIRUTA-kód	112254
Népesség
Népesség	2639 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	10 (2011)
Népsűrűség	16,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	86 m
Terület	164 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 42′ 00″, k. h. 22° 21′ 36″44.7, 22.3644.700000°N 22.360000°EKoordináták: é. sz. 44° 42′ 00″, k. h. 22° 21′ 36″44.7, 22.3644.700000°N 22.360000°E
Jeselnica weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Jeselnica, 1911 és 1918 között Dunaorbágy (románul: Eșelnița, 1966-ig Ieșelnița) falu Romániában, a Bánságban, Mehedinți megyében, a Vaskapu-szorosban.

Fekvése

Orsovától 4 kilométerre nyugat-délnyugatra, a Duna partján, a Dunába futó, azonos nevű patak völgyében helyezkedik el. Területének kb. 86%-át erdő borítja.

Nevének eredete

Történeti névalakjai: Jalsanycza (1484), Jeszelnicza (1774), Jeshenicza (1840). A helységnévrendezés idején nevét a község kifejezett tiltakozása ellenére, a vármegye javaslatára változtatták meg, ugyanis az állítólag a környéken egykor létezett Orbágy nevű település nevét akarták fölújítani.

Története

A falut 1968 és 1970 között, a Vaskapu-erőmű építésekor telepítették át mai helyére, a régi falut elárasztották. Ugyanide költöztették az elárasztott Plavisevica (1554: Pılavičıviča, 1700 k. Plavicsovicza, 1911 és 1918 között Naszádos), Tiszovica (1554-ben Tısıviča, 1717-ben Disvieviza, 1911 és 1918 között Tiszóca) és Ogradena falvak lakóit. Utóbbi eredetileg a román és szerb lakosságú Óogradenából (1554-ben Ograg'an, 1700 k. Ogradenj, 1717-ben Ogradiena, 1911 és 1918 között Óasszonyrét) és az 1826 és 1828 között telepített cseh faluból, Újogradenából (1911 és 1918 között Újasszonyrét, csehül: Frauvízn) állt.

1650-ben a vadállatok miatt költözött le a Duna partjára. 1773 és 1872 között a Román-bánáti Határőrezred hatodik századához, majd Szörény, 1876-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. A trianoni békeszerződéssel került Romániához. 1951–54-ben Ogradena községhez, 1965–68-ban Orsova városhoz tartozott. 1933-ban itt temették el Traian Badescu karánsebesi ortodox püspököt.

A Jugoszlávia elleni 1992 és 1995 közötti embargó idején Jeselnica és a túloldali Tekija között virágzott a csempészet, amelyet főként jeselnicaiak bonyolítottak.^[1]

Népessége

• 1900-ban 1062 lakosából 999 volt román, 25 német és 11 szerb anyanyelvű; 1013 ortodox és 41 római katolikus vallású.
• 2002-ben 3070 lakosából 2963 volt román, 291 cigány és 71 cseh nemzetiségű; 2904 ortodox, 122 római katolikus és 39 pünkösdista vallású.

Látnivalók

• A Kis-Kazán-szoros az egykori Ogradena falunál. A Mrakonia-öböl partján (ahol a víz a 120 méteres mélységet is eléri) a hírhedt olajmilliárdos, Iosif Constantin Drăgan ötletére és pénzéből faragták sziklába Decebal dák uralkodó szobrát. 40 méteres magasságával és 25 méteres szélességével ez a legnagyobb kőszobor Európában. 1994 és 2002 között tizenkét alpinista szobrász készítette. Latin nyelvű feliratán Drăgan saját nevét is megörökítette.
• Ugyancsak a Mrakonia-öbölnél, a folyóparton kis ortodox kolostor is található. Egykori templomának alaprajzából arra következtethetünk, hogy a kolostort a 15. század első felében a török elől menekült szerb szerzetesek alapították. Az viszont biztos, hogy korábbi épülete 1788-ban, egy török betörés alatt pusztult el.^[2] 1931-ben újraalapították, de 1967-ben az erőmű elárasztotta és most víz alatt van. A mai épület 1993 után épült.
• A Doina Olimpia és Teodor Grigore által alapított néprajzi múzeum.
• A Sever Negrescu lelkész által létrehozott egyházközségi múzeum többek között a szoros falvaiból származó népi kegytárgyakat mutat be. Egy a 18. század első feléből, Óogradenáról való ikon érdekessége, hogy rajta az Istenanya és Jézus is miseruhában látható, valamint hogy Mária jobb kezében liliomot tart, ami egyébként a katolikus ikonográfia jellegzetessége. A Duna egy 1787-ből keltezett Szent Miklós- és egy 1796-ból való Szent Mihály-ikon hátterében is látható.

Gazdasága

• Turizmus. Határának 86%-a erdő. A falutól délnyugatra, a Duna partjára üdülőfalu települt.
• Az egykori Ogradena falu környékén krómbánya.
• Márványbánya, mészégetés.

Jegyzetek

További információk

• A falu honlapja (románul)
• A falu blogja (románul)
• Maria Fickl: Localității din Defileul Dunării: Schiță monografică Archiválva 2013. május 15-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF – Centrul Cultural Mehedinți, 2010 (románul)
• A község hivatalos honlapja (románul)
• A Mrakonia kolostor (képek és szöveg) (magyarul)
• Egy szép fotó a Kis-Kazán-szorosról Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben