Ichthyoszauruszok
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: triász–kréta | ||||||||||||||||||||||||
 Shonisaurus popularis | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Családok | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ichthyoszauruszok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ichthyoszauruszok témájú kategóriát. |
Az ichthyoszauruszok vagy halgyíkok (Ichthyosauria) a hüllők osztályának (Reptilia) Ichthyopterygia alosztályába tartozó rend. A halgyíkok (ichtyos = „hal”; saurus = „gyík” [ógörög]) a középidő triász – azon belül is alsó triász – időszakában jelentek meg, így az egyik legkorábbi hüllőcsoportnak tekinthetők. Egyik korai képviselőjük, a Cymbospondylus volt. A jura kor végére megcsappant az óceánok halgyíkfaunája, azonban a krétában ismét felvirágoztak, és a harmadidő elejére végképp eltűntek a vizekből.
Megjelenésük
A hüllőcsoportok közül messzemenően a legjobban alkalmazkodtak a vízi életmódhoz, sokkal tökéletesebben, mint ebben a korban élt, Lepidosauromorphák közé tartozó tengeri hüllők, így a plezioszauruszok (régi magyar nevükön: „hattyúnyakú tengeri ősgyíkok”) vagy a moszaszauruszok. Csonttani bélyegeiket jól ismerjük, ezek viszonylag jól megmaradtak a tengeri üledékben, számos, tökéletesen konzerválódott példányt találtak szerte a világban, mely hatalmas elterjedésüket bizonyítja a világtengerekben. Testalkatuk erősen emlékeztetett a ma élő cápák és delfinek alakjára, természetesen ez csak konvergencia. Végtagjaik úszókká módosultak, kialakult a szimmetrikus függőleges farokúszó. Légzésük természetesen tüdővel történt, keringési rendszerükről nem sokat tudunk, de nem feltételezik a teljesen zárt kamrai válaszfalat a szívben (ez még a plezioszauruszoknál sem volt meg). Szemük igen fejlett volt, a megkövesedett koponyákon hatalmas szemüreget találunk. Hosszú, előrenyúló állkapcsukban számos gyökértelen fog ült.
Életmódjuk
Ragadozók voltak, kisebb halakat, de főképp lábasfejűeket zsákmányoltak. Nem voltak a tengerek csúcsragadozói, legfőbb ellenségeik a hatalmas testű moszaszauruszok voltak.
Szaporodásuk
Korábban feltételezték a kannibalizmust, hisz egyes egyedek hasüregében apróbb halgyíkok lenyomatait találták meg. Később azonban rájöttek, hogy ezek valójában meg nem született, fiatal példányok, tehát az ichtyoszauruszok elevenszülők voltak, tojást nem raktak.
Rendszerezésük
A halgyíkok rendszerezése két klád alapján történik:
- Shastasauria – ősi típusú halgyíkok, egy család (Shastasauridae) néhány neme, mint a Shastasaurus és Tupilacosaurus.
- Mixosaurida – fejlett halgyíkok két kisrenddel:
- Latipinnati parvordo (rövidujjúak)
- Ichthyosauridae család – Ichthyosaurus breviceps
- Mixosauridae család – Mixosaurus carnailus, M. atavus, M. helveticus
- Longipinnati po (hosszúujjúak)
- Stenopterygiidae család – Stenopterygius quadridiscus, S. crassicostatus, Eurhynosaurus longirostris, Cymbospondylus, Shoniosaurus
- Leptopterygiidae család – Leptopterygius, Temnodontosaurus
- Latipinnati parvordo (rövidujjúak)
A kis rendek megnevezésével ellentétben nem az ujjak abszolút hossza képezi besorolás alapját, hanem az ujjak száma, az előző 6-9 ujjal, az utóbbi 3-5 ujjal rendelkezik.
Más szerkezetű besorolás szerint:
- Ichthyopterygia alosztály vagy főrend
- Grippidae f.
- Chaohusaurus g.
- Grippia g.
- Utatsusauridae f.
- Utatsusaurus g.
- Ichthyosauria o.
- Cymbospondylus o.
- Mixosauridae f.
- Mixosaurus g.
- Mixosauridae f.
- Merriamosauriformes so.
- Guanlingsaurus g.
- Shastasauria so.
- Shastasauridae f.
- Shastasaurus g.
- Shonisaurus g.
- Himalayasaurus g.
- Tibetosaurus g.
- Shastasauridae f.
- Ichthyosauria alrend (=Euichthyosauruia)
- Ichthyosauridae f.
- Leptopterygiidae f.
- Leptonectes g.
- Eurhinosaurus g.
- Excalibosaurus g.
- Temnodontosauridae f.
- Ophthalmosauridae f.
- Aegirosaurus g.
- Brachypterygius g.
- Caypullisaurus g.
- Nannopterygius g.
- Ophthalmosaurus g.
- Platypterygius g.
- Stenopterygiidae f.
- Stenopterygius g.
- ?Chacaicosaurus g.
- Toretocnemidae f.
- Californosaurus g.
- Qianichthyosaurus g.
- Teretocnemus g.
- Suevoleviathanidae f.
- Suevoleviathan g.
- Parvipelvia so.
- Hudsonelpidia g.
- Macgowania g.
- Grippidae f.
Rövidítések: o = ordo (rend), so = subordo (alrend), f = familia (család), g = genus (nem)
Források és ajánlott irodalom
- Géczy Barnabás: Ősállattan II. – Vertebrata paleontologia, Tankönyvkiadó, Bp., 1993, 170–177.
- Tasnádi Kubacska András (szerk.): Az élővilág fejlődéstörténete, Gondolat Kiadó, Bp., 1964,417–418.
- Urania Állatvilág III. – Halak, kétéltűek, hüllők, Gondolat Kiadó, Bp., 1969, 328.
- A magyarországi halgyíkleletek
- Érdekesség – Halgyíkfosszília a veteményesből
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
