Hugo Gyldén

Hugo Gyldén
Született	1841. május 29.[1][2][3] Helsinki[1][4][5]
Elhunyt	1896. november 9. (55 évesen)[1][2][3] Adolf Fredriks parish[1] Stockholm[6]
Állampolgársága	svéd
Gyermekei	Olof Gyldén
Szülei	Nils Abraham Gyldén
Foglalkozása	csillagász egyetemi oktató matematikus
Iskolái	Helsinki Egyetem
Kitüntetései	Cothenius Medal (1878)
Sírhelye	Norra Bregravningsplatsen (1896. november 14. – , Kvarter: 04A Gravplats: 00673)[7][8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Hugo Gyldén témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Johan August Hugo Gyldén [ejtsd: jülden] (Helsingfors, 1841. május 29. – Stockholm, 1896. november 9.) svéd csillagász.

Élete

Dolgozott a pulkowai csillagdában, innen 1871-ben a stockholmi csillagvizsgáló igazgatójaként távozott. Főként a háborgási elmélet terén munkálkodott, ahol a számításoknak a bolygók intermediáris pályájának bevezetése által gyorsabb és biztosabb konvergenciát és nagyobb áttekinthetőséget igyekezett adni.

Művei

• Untersuchungen über die Konstitution der Atmosphäre (Pétervár, 1866-68),
• Studien auf dem Gebiet der Störungstheorie (uo. 1871);
• Recueil de tables contenant les développements numériques à employer dans le calcul des perturbations des comètes (1877);
• Die Grundlehren der Astronomie nach ihrer geschichtlichen Entwickelung (Lipcse, 1877);
• Versuch einer mathematischen Theorie zur Erklärung des Lichtwechsels der veränderlichen Sterne (Helsingfors, 1879)
• Undersökningar af theorien för himlakropparnes rörelser (1881)
• Die intermediäre Bahn des Mondens (Acta mathematica 7:2)
• Traité analytique des Orbites absolues des huit planetes principales. I. (1893).

Jegyzetek

Források

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X