Hollósy Simon

Hollósy Simon
Hollósy Simon önarcképe, olaj-vászon, 1916
Született	1857. február 2.[1][2][3][4][5] Máramarossziget
Elhunyt	1918. május 8. (61 évesen)[6][7][2][3][4] Técső
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	festőművész
Iskolái	Müncheni Képzőművészeti Akadémia
Halál oka	vesegyulladás
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollósy Simon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gertenyesi Hollósy Simon (Máramarossziget, 1857. február 2. – Técső, 1918. május 8.) örmény születésű magyar festő, iskolaalapító. Születési neve: Korbuly.

A naturalizmus, a realizmus, majd útban a plein air felé egyik legkiválóbb magyar képviselője a 19-20. század fordulóján. Iskolateremtő festőmester Münchenben, Nagybányán és Técsőn. A nagybányai művésztelep alapító tagja.

Családja, iskolái

Az erdélyi örmény Hollósy (Korbuly) család leszármazottja.^{[8] [9]} Apja id. Hollósy Simon (1810–1879) kereskedő volt, aki 1848 után változtatta Korbulyról Hollósyra a nevét.^[10] Hollósy Kornélia rokona. Budapesten a Mintarajziskolában, majd Münchenben Gabl és O. Seitz mellett tanult,

Élete, munkássága

1885-ben tűnt fel Tengerihántás c. képével. Iskolateremtő festő lett, a müncheni akadémikus stílussal szemben 1886-ban megalapította müncheni magániskoláját, amely hamarosan híres lett, köréje csoportosultak az újat akaró fiatal festők.

1894-ben egy fél éven keresztül Csontváry Kosztka Tivadar is nála tanulta a festőművészetet. Rudnay Gyula is tanítványa volt mind Münchenben, mind Nagybányán.

1896-ban Hollósy Ferenczy Károllyal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Iványi-Grünwald Bélával megalapította a nagybányai művésztelepet, s a továbbiakban a nyarakat ott töltötte müncheni iskolájával.

Tanítói működése felemésztette ereje javát, a müncheni, a nagybányai iskolában is ő volt a mester. Nagybányát 1902-ben hagyta ott, az ottani érzékeny művészlelkekkel nézeteltérése támadt, ő maga is érzékeny, nehéz természetű művész volt. 1903-tól nyaranként nem Nagybányára, hanem Fonyódra, Vajdahunyadra, majd rövid megszakításokkal Técsőre vitte müncheni iskolájának növendékeit.

Relatíve kevés saját alkotása van, életképeket festett parasztokról, cigányokról, katonákról, ihlette a megművelt föld, a hazai táj és hazánk nagy történelmi eseményei. Hollósy nagybányai tevékenysége és a nagybányai művésztelep zárt fellépése nagyban hozzájárult a müncheni naturalista és a párizsi plein air stíluson belül és ahhoz képest egy bensőségesebb, lírai, tájhoz kötött realisztikus művészeti stílus kialakításához és annak elfogadtatásához a budapesti közönség körében.

1902 után főleg Münchenben és Técsőn tanított és festett, végül már csak Técsőn, itt érte a halál 1918-ban. Szülővárosában, a máramarosszigeti katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra.

Galéria

• 
  Hollósy Simon: Tavaszi hangulat (Tisza partja), 1912
• 
  Hollósy Simon: Aratás után, 1908
• 
  Hollósy Simon: Szénaboglyák, 1912
• 
  Hollósy Simon: Tengerihántás, 1885
• 
  Zrínyi kirohanása 1896

Források

• Hollósy Simon Irodalmi Múzeum, Névtér (Hozzáférés: 2015. október 24.)
• Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk.: Éber László. Budapest : Győző Andor, 1926, 341. o.
• Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966, 413-414. o.

Jegyzetek

További információk

• Schreck László: Hollósy Simon. Bányavidéki Fáklya, 1976. augusztus 6.
• Képzőművészet Magyarországon
• A nagybányai művésztelep története
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
• Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–69
• Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988, Szegedi ny.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
• Murádin Jenő: Nagybánya. A festőtelep művészei. Miskolc, Szerző, 1994
• Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002
• Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Bp., Szerző, 2000
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926–1933
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Fancsali János: Hollósy Simon - a muzsikus. In: Magyarörmény zenei breviárium. Magyar-Örmény Könyvtár 10. Budaörs, 2003. 37-40. ISBN 963 212 329 8

Kapcsolódó szócikkek

• Máramarossziget magyar irodalmi élete