Goranxiai kovakőbánya

A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Goranxi, illetve Goranxia. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.

Goranxiai kovakőbánya
A kovakőbánya, előterében a Szent Atanáz-templommal
Ország	Albánia
Település	Gjirokastra megye
Elhelyezkedése
Goranxiai kovakőbánya Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 00′ 52″, k. h. 20° 11′ 07″40.014478, 20.18536440.014478°N 20.185364°EKoordináták: é. sz. 40° 00′ 52″, k. h. 20° 11′ 07″40.014478, 20.18536440.014478°N 20.185364°E

A goranxiai kovakőbánya (albán miniera e strallit Goranxi) Dél-Albániában, a Drino völgyében, Gjirokastrától 8 kilométerre délkeletre feltárt, a középső kőkorszaktól az újkőkorig művelt kovakőbánya, amelynek mintegy háromezresre rúgó leletanyaga az őskori bányászat és kőeszköz-előállítás kiemelkedő jelentőségű régészeti helyszíne Albániában.

A Goranxia falu nyugati határában, a mészkőbe vágott szurdokvölgy bejáratánál elhelyezkedő kőkori lelőhelyet, illetve annak korabeli menhelyül szolgáló barlangját az 1930-as években Luigi Cardini olasz régész fedezte fel. A barlang körüli, Ilir Gjipali által 2006-ban vezetett feltárások során i. e. 10 000 körülre keltezett mikrolitokra bukkantak, de 50 centiméteresnél nagyobb mélységből őskőkori pattintott kőszilánkok is előkerültek. A szurdokvölgy északi falába – helyenként nagy magasságban – vájt lyukak a középső kőkorszak vége felé, i. e. 7000 körül megkezdett intenzív bányásztevékenység nyomai. A korabeli bányászok alapvetően három különféle kőtípust fejtettek ki a területen: nagyon vékony, szinte áttetsző, vágószerszámok pengéinek kialakítására alkalmas mikrolitokat; fénylő barna kovatömböket és nagyobb eszközök előállítására alkalmas kovamészkövet. A bánya déli előteréből előkerült, 5 és 35 milliméter között váltakozó méretű, javarészt újkőkori leletek – bőrvakaró és fafaragó kések, pengék, fúróeszközök, nyílhegyek stb. – arra utalnak, hogy gyakran helyben dolgozták fel a kifejtett köveket.

Az i. e. 3–2. században a szurdokvölgy védett szádájában kőházakból álló kisebb hellenisztikus település terült el. Az egykori kovakőbánya közelében áll a 16–17. századi Szent Atanáz-templom (Kisha e Shën Thanasit). A helyszínt a 19. században újra használatba vették fegyvertűzkő előállítására alkalmas kovakő kifejtésére.

Források

• Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. 14., 200–202. o. ISBN 9781780760698  

• Michael Templer: What happened to the Southern European hunter-gatherers at the advent of farming, between Western Anatolia and the head of the Adriatic Sea (9000-4500 BC)?: A narrative description based on the archaeological record. Neuchâtel: Université de Neuchâtel. 2016. 219. o.