Felső-Magyarországi Fejedelemség
| Felső-Magyarországi Fejedelemség | |||||
| Az Oszmán Birodalom vazallus állama | |||||
Orta Macar 1682 – 1685 | |||||
| |||||
 | |||||
| Közép-Európa 1683-ban | |||||
| Általános adatok | |||||
| Fővárosa |  Kassa | ||||
| Terület | A Magyar Királyság északi része (Felvidék) ismeretlen km² | ||||
| Hivatalos nyelvek | magyar latin | ||||
| Beszélt nyelvek | magyar latin német | ||||
| Vallás | római katolikus | ||||
| Történelem | Megalakulás: 1682. november 19. A kahlenbergi csata 1683. szeptember 12. Megszűnés: 1685. október 15. | ||||
| Kormányzat | |||||
| Államforma | Monarchia | ||||
| Uralkodó |  | ||||
| Dinasztia |  Thököly-ház | ||||
| Államfő | Fejedelem | ||||
| |||||
A Felső-Magyarországi Fejedelemség[1] egy, a középkori Magyar Királyság területén a 17. században fennállt oszmán vazallus állam volt, amelyet Thököly Imre fejedelem irányított.
Háttere
Az 1664-es vasvári béke után a magyarság Habsburg-dinasztia iránti hűsége hanyatlásnak indult. A magyar nemesség elégedetlen volt amiatt, hogy I. Lipót császár nem volt hajlandó kamatoztatni a szentgotthárdi csatában aratott győzelmet, hogy minél több magyar földet szabadítson fel az oszmánok alól, és az ezt követő birodalmi kormányzást a magyarok érdekeivel ellentétesnek tekintették. 1671-ben a lázadást sikeresen meghiúsították. Egy évvel később azonban Teleki Mihály sikeresebb lázadást vezetett. 1673-ban a császár Johann Caspar von Ampringen teuton nagymestert nevezte ki a királyi Magyarország kormányzójává, kiváltva a hűtlen nemesek és protestánsok kemény fellépését, ami tovább fokozta a magyar nemesség haragját a Habsburgokkal szemben. 1680-ban Thököly Imre a lázadás vezéralakja lett, amelyet az oszmán állam és az Erdélyi Fejedelemség kezdett támogatni és fenntartani.[2][3]
Alapítás és történelem
A fejedelemséget 1682. november 19-én hozták létre.[4] A fejedelemség vezetői beleegyeztek, hogy évente 20 000 aranyat fizetnek az oszmánoknak hadi támogatásért cserébe a Habsburgokkal szemben.[5] 1685-ben Thököly vereséget szenvedett Eperjesen, a törökök pedig Lipót császárral folytatott korábbi tárgyalásai miatt bebörtönözték, így birodalma megszűnt.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Principality of Upper Hungary című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Hadtörténelmi közlemények, Volume 118, Issues 3-4, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2005, p. 409
- ↑ Balázs Trencsényi. Whose Love of Which Country?: Composite States, National Histories and Patriotic Discourses in Early Modern East Central Europe. BRILL, 547. o. (2010). ISBN 978-90-04-18262-2
- ↑ István Keul. Early Modern Religious Communities in East-Central Europe: Ethnic Diversity, Denominational Plurality, and Corporative Politics in the Principality of Transylvania (1526-1691). BRILL, 219. o. (2009). ISBN 978-90-04-17652-2
- ↑ J. János Varga, A fogyó félhold árnyékában, Gondolat, Budapest, 1986, p. 31
- ↑ Kereszt és félhold. mek.oszk.hu
