Erki Edit : Élete, Magánélete, Művei, Jegyzetek Wikipédia, a szabad enciklopédia

Erki Edit

Erki Edit
Született	Erki Edit 1933. január 1. Pilisvörösvár
Elhunyt	2004. augusztus 1. (71 évesen)
Állampolgársága	német
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Korányi Gábor (1960) Korányi Tamás (1961)
Szülei	Erki Dezső Weisz Erzsébet
Foglalkozása	újságíró, tanár, rádiós
Iskolái	ELTE BTK (1951-1955)
A Wikimédia Commons tartalmaz Erki Edit témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erki Edit (Pilisvörösvár, 1933. január 1. – 2004. augusztus 1.^[1]) magyar újságíró, szerkesztő, rádiós, tanár.

Élete

Erki Edit Pilisvörösváron született 1933. január 1-jén Erki Dezső és a nagyváradi származású, solymári születésű Weisz Erzsébet gyermekeként.

Egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem–levéltár szakán végezte 1951-1955 között.

1955–1957 között Vértesbogláron, 1957–1961 között pedig Budapesten dolgozott tanárként. 1961–1965 között az Élet és Irodalom munkatársa, 1965–1969, valamint 1974–1976 között rovatvezető volt. 1969–1974 között az Új Írás munkatársa. 1972–1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum helyettes főigazgatója. 1976–1989 között az Új Tükör, 1989-től pedig a Kapu (folyóirat) rovatvezetője, majd az Officina Nova Könyvkiadó munkatársa volt.

1957 novemberétől az állambiztonság ügynöke, besúgója volt Hamvas Judit néven. Tartótisztje a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztályán Hollós Ervin volt. Jelentései alapján indult meg a Mérei Ferenc és társai elleni – súlyos ítéletekkel befejeződő – per "ellenforradalmi szervezkedés" miatt. Besúgói szerepét az ügynöklista a "túlbuzgó, rosszindulatú" jelzőkkel minősíti.^[2]^[3]^[4]^[5]

Magánélete

Elvált. Két fia született; Korányi Gábor (1960) és Korányi Tamás (1961).

Művei

Szerkesztései

Látogatóban (1965)
Nemzedékről nemzedékre (1966)
Képek között (1967)
Friss szemmel (1968)

Válogatásai

1919 május (1979)
Lesz-e bárka? (1985)
Szülőföldem, Magyarország (1986)
Órák, napok, évek (1987)
Bálint György (író), a publicista (1987)
Visszatérés a falvédőre (1988)
Beszélő házak (1990)
Magyar idézetek könyve (1991)
Kávéház-sirató. Törzshelyek, írók, műhelyek; vál., összekötő szöveg Erki Edit; Officina Nova, Bp., 1995
"...áll Buda még!". A magyar irodalom várbeli századai; összeáll., szerk. Erki Edit; Jövendő, Bp., 1997
Pest-Budától Budapestig. Képek egy város életéből; Officina '96, Bp., 1998
Szerelmes levelek. Irodalmi levéltitkok; vál., összekötő szöveg Erki Edit; Officina '96, Bp., 1998

Jegyzetek

↑ Elhunyt Erki Edit. Litera.hu, 2004. augusztus 3. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
↑ Origo.hu. [2021. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
↑ Szoborlap.hu^{[halott link]}
↑ [Gál Éva: Mérei Ferenc és társai „ellenforradalmi szervezkedése”, 1957–1959. In: Kádárizmus – mélyfúrások. Évkönyv XVI. Szerk. Tischler János. Bp. 2009. 1956-os Intézet, 9–74. p.]
↑ [Gál Éva: „Lejáratás” és „bomlasztás”. A Kádár kori állambiztonság esete Szalai Sándorral. Történelmi Szemle, 52 (2010) 2. sz. 237–271. p.]