ESG (pénzügy)

Az ESG mozaikszó az angol Environment (környezet), Social (társadalom), Governance (vállalat vezetés/irányítás) szavakból ered, ami meghatározza ezen befektetések szempontrendszerét. Társadalmilag felelős pénzügyek vagy zöld pénzügyek néven is említjük.

Célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek (cégek, vállalatok, országok) tevékenységét, és így a rövidtávú profitmaximalizáló gondolkodásmódot leváltsa az újfajta, hosszabb távú és etikus profitmaximalizálás.

Az ESG-szemlélet alapvetően három fő területre koncentrál az értékelés során:

  • A gazdálkodó szervezetek okozta környezeti hatások vizsgálata
  • Társadalmi kérdések kezelése a szervezeten belül és kívül
  • Felsővezetők tevékenységére és az általuk kialakított döntési mechanizmusok

A befektetések esetében kedvező a „zöld minősítés”, ugyanakkor megjelent a befektetőket félrevezető „greenwashing (zöldrefestés)” jelenség. Ez utóbbi azt jelenti, hogy olyan befektetéseket/beruházásokat tüntetnek fel környezetvédőnek, melyek tulajdonképpen nem azok.

Minősítés

A vállalatok (vagy akár befektetések) minősítő cégektől kaphatnak ESG-tanúsítványt, melyet publikálnak, és a befektetők, vásárlók, beszállítók ezen besorolás ismeretében dönthetnek a velük való partnerségről. ESG-tanúsítványt ad ki többek között a Bloomberg, Reuters, MSCI. A minősítés egy CCC-tól AAA-ig terjedő skálán történik (AAA a legmagasabb minősítés), egyfelől publikusan elérhető adatok alapján (pl. Fenntarthatósági jelentés), másfelől a vállalattól származó adatok alapján.

ESG-keretrendszer

A ESG-keretrendszert kialakító cégek nem értékelnek, hanem működési és közzétételi sztenderdeket alakítanak ki, ilyen például GRI.

AZ ESG-kockázatok hatásának vizsgálata során azt mérjük, hogy az ESG-tényezők (pl. az éghajlatváltozás) milyen hatással lehetnek az intézmények üzleti partnereire vagy befektetett eszközeire, befolyásolva a pénzügyi kockázatokat.

[1][2][3][4]

Jegyzetek

  1. ↑ Vagyonkezelők az ESG-ről. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  2. ↑ Tehetünk-e a környezetvédelemért a befektetési döntéseinkkel?. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  3. ↑ Megjelent az EBA jelentése a hitelintézetek és befektetési vállalkozások ESG-kockázatainak kezeléséről és felügyeletéről. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  4. ↑ ESG tanácsadó képesítés. (Hozzáférés: 2021. október 4.)


Hivatkozások, források

  • Deloitte.hu: ESG Egyszerűen