D’Hondt-módszer

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Választási rendszerek

Többségi rendszerek
Relatív többségi szabály Relatív többségi szavazás, blokkszavazás, pártlistás blokkszavazás Többfordulós Kétfordulós szavazás Egyenkénti kieséses szavazás Preferenciális Azonnali többfordulós szavazás (IRV), feltételes szavazat, pótszavazat Condorcet-módszer Schulze-módszer Rangsorolt párok módszere Pozíciós szavazás Bucklin-módszer Preferenciális blokkszavazás Kardinális Elfogadó szavazás Pontozásos szavazás
Arányos rendszerek
Egyéni Egyetlen átruházható szavazat Arányos elfogadó szavazás Pártlistás Legmagasabb átlag alapú módszerek: D’Hondt, Sainte-Laguë, Hungtington-Hill Legnagyobb maradék alapú módszerek: Hare, Droop, Imperiali, Hagenbach-Bischoff Egyéb Biproporcionális mandátumelosztás
Félarányos és vegyes rendszerek
Nem vegyes félarányos Egyetlen nem-átruházható szavazat Korlátozott blokkszavazás Nem kompenzációs vegyes Árokrendszer Többségi bónusz Kompenzációs vegyes Vegyes arányos rendszer Kétszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló Egyszavazatos módszerek Magyar országgyűlési (2010−) Magyar országgyűlési (1989−2010)
Egyéb
Pártlisták Nyílt lista, Zárt lista, Helyi lista Választási rendszerek összehasonlítása Választási rendszerek országonként
Sablon:Választási rendszerek m v sz

A D’Hondt-módszer a pártlistás választási rendszerekben a mandátumok kiosztásának egyik módja. A legmagasabb átlagok módszerei közé sorolható. Nevét Victor d’Hondt belga matematikusról kapta. Valamivel kevésbé arányos, mint a Sainte-Laguë-módszer, mert kis mértékben a nagy pártoknak kedvez a széttagolt kis pártokkal szemben.

Ezt a módszert használja a magyar választási rendszer az országgyűlési választásokon az országos (kompenzációs) listás mandátumok kiosztásakor, és az Európai parlamenti választásokon is ezen módszer alapján osztják el a képviselő helyeket.^[1]

A módszer rendkívül egyszerű: egy lapra felírják az egyes pártok által kapott szavazatok számát, majd ezek alá külön sorokban a szavazatszámok felét, harmadát, negyedét stb. A legnagyobb osztó a megszerezhető mandátumok száma. Az így kapott D’Hondt-mátrixban megkeresik a legnagyobb számot, és amelyik pártnak az oszlopában az található, kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobbat, és ez addig ismétlődik, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.

Példa

10 mandátum elosztása 6 párt között összesen 100 000 érvényes szavazat alapján D’Hondt-módszerrel:

I. Választási eredmény
Pártok	Sárgák	Fehérek	Pirosak	Zöldek	Kékek	Barnák
Szavazatok száma	47 000	16 000	15 900	12 000	6 000	3 100
II. A D'Hondt-mátrix kiszámítása
Osztó	Hányadosok
1	47 000	16 000	15 900	12 000	6 000	3 100
2	23 500	8 000	7 950	6 000	3 000	1 550
3	15 667	5 333	5 300	4 000	2 000	1 033
4	11 750	4 000	3 975	3 000	1 500	775
5	9 400	3 200	3 180	2 400	1 200	620
6	7 833	2 667	2 650	2 000	1 000	517
7	6 714	2 286	2 271	1 714	857	443
8	5 875	2 000	1 988	1 500	750	388
9	5 222	1 778	1 767	1 333	667	344
10	4 700	1 600	1 590	1200	600	310
III. Sorbarendezés
Mandátum sorszáma	Figyelembe vett mátrixelem
1.	47 000
2.	23 500
3.		16 000
4.			15 900
5.	15 667
6.				12 000
7.	11 750
8.	9 400
9.		8 000
10.			7 950
IV. Végeredmény
Pártok	Sárgák	Fehérek	Pirosak	Zöldek	Kékek	Barnák
Kapott mandátumok száma	5	2	2	1	0	0
V. Statisztika
Szavazatok aránya	47%	16%	15,9%	12%	6%	3,1%
Szavazatok aránya a mandátumhoz jutó pártokon belül	51,7%	17,6%	17,5%	13,3%	–	–
Mandátumok aránya	50%	20%	20%	10%	–	–