Corniglia

Corniglia (Corniggia)
Corniglia látképe
Corniglia látképe
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióLiguria
MegyeLa Spezia (SP)
Rangfrazione
PolgármesterVincenzo Resasco
VédőszentPéter apostol
Irányítószám19018
Körzethívószám0187
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség167 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
Terület2,0 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 07′ 11″, k. h. 9° 42′ 31″44.119722222222, 9.708611111111144.119722°N 9.708611°EKoordináták: é. sz. 44° 07′ 11″, k. h. 9° 42′ 31″44.119722222222, 9.708611111111144.119722°N 9.708611°E
Corniglia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Corniglia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Porto Venere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto)
Világörökség
Corniglia látképe a tenger felől
Corniglia látképe a tenger felől
Adatok
OrszágOlaszország
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, IV, V
Felvétel éve1997
Elhelyezkedése
Corniglia (Olaszország)
Corniglia
Corniglia
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 44° 07′ 11″, k. h. 9° 42′ 31″44.119722222222, 9.708611111111144.119722°N 9.708611°E

Corniglia (liguri dialektusban Corniggia) település Olaszországban, Liguria régióban, La Spezia megyében. Közigazgatásilag frazione, Vernazza része. 1997 óta a közeli Palmaria, Tino és Tinetto szigetekkel, valamint a Cinque Terre többi településével együtt az UNESCO világörökségének része.

Fekvése

A Ligur-tenger keleti partján fekszik, Vernazza és Manarola között. A Cinque Terre egyetlen olyan települése, amelyik nem közvetlenül a tengerparton épült ki, hanem egy tengerbe nyúló szikla tetején. Ugyanakkor a legkisebb az öt település közül.

Története

Neve valószínűleg a római Gens Corneliából származik. Lavagna grófjainak birtoka volt, majd 1276-ban a Genovai Köztársaság szerezte meg. 1818-ban a Szárd Királyság, majd 1861-ben az Olasz Királyság része lett.

1997 óta a közeli Palmaria, Tino és Tinetto szigetekkel, valamint a Cinque Terre többi településével együtt az UNESCO világörökségének része. A bizottság indoklása szerint a kelet-liguri riviéra, Cinque Terre és Porto Venere között egy kiemelkedő értékű kulturális helyszín, egy rendkívül festői táj, amely az ember és természet harmonikus kölcsönhatásának révén jött létre és amely évezredek óta jól szemlélteti az a hagyományos életformát, ami napjainkban is meghatározza az itt élő közösségek társadalmi és gazdasági életét.[1]

Fő látnivalói

  • a 14. században, gótikus stílusban épült San Pietro-templom
  • az 1556-ban, a genovaiak által épített szögletes őrtorony valamint az e körül felépített kis vár romjai

Közlekedés

A településen halad keresztül a Pisa–La Spezia–Genova-vasútvonal, vasútállomása a Stazione di Corniglia.

Források

  • Mariotti, Mauro. Cinque Terre, 2008 (olasz nyelven), Genova: Edizioni Servizi Editoriali s.a.s.. ISBN 978-88-89384-35-0 

Hivatkozások

  1. Decision - 21COM VIII.C - Inscription: Portovenere, Cinque Terre, and the Islands (Palmaria, Tino and Tinetto) (Italy) (angol nyelven). World Heritage Convention. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. november 9.)

További információk

Commons:Category:Corniglia
A Wikimédia Commons tartalmaz Corniglia témájú médiaállományokat.
  • Corniglia a világörökség honlapján
Sablon:Olaszország világörökségi helyszínei
  • m
  • v
  • sz
Természeti
Lipari-szigetek · Dolomitok · Etna  · Monte San Giorgio[1]  · A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei[2]  · Az Észak-Appenninek evaporit karszt-barlangjai
Kulturális
A Camonica-völgy sziklarajzai ·

A Santa Maria delle Grazie-templom és domonkosrendi kolostor Leonardo da Vinci „Utolsó vacsora” című festményével · Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő, területenkívüli jogokkal rendelkező terület és a San Paolo fuori le mura-bazilika · Firenze történelmi központja · Velence és lagúnája · A pisai Dóm tér · San Gimignano történelmi központja · Sassi di Matera · Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái · Siena történelmi központja · Nápoly történelmi központja · Crespi d’Adda · Ferrara történelmi központja és a torkolata · Castel del Monte · Alberobellói trullók · Ravenna ókeresztény és bizánci műemlékei · Pienza városának történelmi központja · A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli-vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel  · A Savoyai királyi család rezidenciái (Torino) · A padovai botanikus kert · Porto Venere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) · A dóm, a Torre della Ghirlandina és a Piazza Grande Modenában · Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei · Amalfi-part · Agrigento régészeti lelőhelyei  · Villa Romana del Casale (Piazza Armerina) · Su Nuraxi di Barumini, Szardínia · Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika · A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a padulai karthauzi kolostor · Urbino történelmi központja · Villa Adriana · Verona városa · Assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek · Villa d’Este · A Val di Noto késő barokk városai (Délkelet-Szicília) · Piemont és Lombardia szent hegyei (Sacri Monti) · Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai · Val d’Orcia · Siracusa városa és Pantalica nekropolisza  · Genova: Le Strade Nuove és a Palazzi dei Rolli · Mantova és Sabbioneta · Az Albula-vasút Albulában és a Bernina kultúrtáj[1] · Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében[3] · Langobárd emlékek Itáliában · Medici-villák és kertek · Piemonti borvidékek: Langhe-Roero és Monferrato · Az arab-normann Palermo, és Cefalù és Monreale székesegyházai · Ivrea, a 20. századi ipari város · 16–17. századi velencei védművek[4] · Padova 14. századi freskói ·

Bolognai árkádok
  1. a b Svájccal közös
  2. Több országgal közös
  3. Ausztriával, Franciaországgal, Németországgal, Svájccal és Szlovéniával közös
  4. Horvátországgal, Meontenegróval közös
  • Világörökség Világörökség-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap