Convair CV–240

CV–240
Egy felújított CV-240 a Western Air Lines színében a kaliforniai chino Planes of Fame múzeumban
Funkció	utasszállító repülőgép
Gyártó	Convair, Canadair
Sorozatgyártás	1947–1954[1]
Gyártási darabszám	1181[1]
Fő üzemeltetők	American Airlines[1]
Típusváltozatok	Convair C-131 Samaritan Canadair CC-109 Cosmopolitan[1]
Első felszállás	1947. március 16.[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Convair CV–240 témájú médiaállományokat.

A Convair CV–240 egy amerikai légcsavaros utasszállító repülőgép volt, amit a Convair gyártott 1947–1954 között. Kezdetben a DC–3 lehetséges utódjaként szánták, annak modernebb változataként. A gépnek hosszú fejlesztési ciklusa volt, ez alatt számos polgári és katonai változatot készítettek. Bár az elöregedés miatt csökkent a használt "Convairlinerek" száma, de a különböző változatait továbbra is használják a 21. században.^[1]

Története

Az American Airlines igényei szerint elkezdték kifejleszteni a Douglas DC-3-as repülőgépnek szánt utódját. A Convair eredeti repülőgépe a túlnyomásos törzsű Model 110, egy kétmotoros kis szárnyú, monoplán, 30 ülésű, teljesen fémből készült konstrukció. A repülőgépet Pratt & Whitney R–2800 Double Wasp csillagmotor hajtotta, amelyet tricikli elrendezésű futóművel láttak el, valamint rendelkezett egy hátsó ajtóval is, ami segítette az utasok beszállását.^[2] Az NX90653 lajstromjelű prototípus 110-es modell 1946. július 8-án tette meg első útját.^[2]

A légitársaságok követelményei érdekében a Convair módosította a túlnyomásos kabinnal ellátott gép tervét, így annak továbbfejlesztéséből megalkották a Model 240-es változatot. Ez hosszabb, de vékonyabb törzsű volt, mint az első túlnyomásos kabinú kétmotoros repülőgép, a Model 110. A gépet 40 utas befogadására tervezték, első repülésére 1947. március 16-án került sor.^[3]

A Model 240 után a Model 340 gyártását kezdték meg, amely hosszabb törzzsel, néggyel több ülőhellyel, nagyobb szárnyfesztávolsággal és erősebb motorokkal volt ellátva a jobb teljesítmény érdekében. A Model 340 1951. október 5-én repült először, és a szolgálatot még az év novemberében megkezdte.^[4] 1954-ben arra törekedtek, hogy konkurenciát állítsanak az olyan gázturbinával hajtott repülőgépeknek, mint a Vickers Viscount, így a Convair előállt a Model 440 Metropolitan típusú repülőgépével, amelyre korszerűbb burkolat, új hajtómű és a kabinban lévő jobb hangszigetelés volt jellemző.^[5] A Super 240-ből kifejlesztett CV-340 és a CV-440 típusok után a következő gépek fejlesztéseit kezdték meg, ami hosszabb élettartamot adott a típusnak.^[1]

Alkalmazása

A repülőgép első, sorozatban gyártott változatát 1948. február 29-én adták át az American Airlines-nak. 75 darabot az American Airlines-nak szállítottak, további 50-et a Western Airlines, Continental Airlines, Pan American Airways, KLM, Swissair, Sabena és a Trans Australia Airlines légitársaságoknak.^[6]

A CV-240 volt az első magán légijármű, amit az Egyesült Államok elnökválasztási kampányában használtak. 1960-ban John F. Kennedy CV-240-est használt elnökválasztási hadjárata során, ennek beceneve Caroline volt (lánya után nevezték el). A repülőgépet ma az amerikai Nemzeti Légügyi és Űrkutatási Múzeumban őrzik.

A TWA és az Eastern légitársaságokkal a Super 240-esek megrendeléséről folytatott sikertelen tárgyalásokat követően a Super 240-es gépek gyártását átmenetileg leállították. Válaszként a Convair újratervezte a Super 240-est és megalkották a CV-340-est. Az United Airlines 55 ilyen gépet rendelt meg, további rendelések érkeztek még a Braniff, Continental, Delta, Northeast és a National légitársaságoktól. Egyéb megrendelések külföldről is érkeztek, a CV-340 igen népszerűnek számított Dél-Amerikában. CV-340 irigylésre méltó hírnevet, megbízhatóságot és a jövedelmezőséget szerzett, ezt a tovább fejlesztett CV-440 Metropolitan követte, amely a „Convairliners” típus dugattyús motorral működtetett végső változata volt.^[1]

Típusváltozatok

Adatok az General Dynamics Aircraft and their Predecessors honlapról^[1]

Polgári változatok

Convair Model 110

Az első változat, amely prototípus volt, 30 üléses, 27,13 m fesztávolságú, 21,64 m hosszú, melyet két Pratt & Whitney R–2800-SC13G dugattyús motor hajtott. Egy épült belőle.^[2]

Convair Model 240

A kezdetben sorozatban gyártott változat. Két Pratt & Whitney R–2800 dugattyús motorral repült.

Convair CV–240-21 Turboliner

A légcsavaros változat átalakított Allison T38 hajtóművel felszerelt típusa. Ez volt az első turbólégcsavaros repülőgép, amellyel repültek az Egyesült Államokban (1950. december 29.).

Convair CV-300

A Convair CV–240 átalakított változata, két R–2800 CB-17 dugattyús motorral és hajtóműgondolával szerelték fel, amit a továbbfejlesztett CV-340-nél is alkalmaztak.^[7] A CV-300 egy balesetében a Lynyrd Skynyrd rockegyüttes három tagja életet vesztette.^[8]

Convair CV-340

Az United Airlines és más üzemeltetők (beleértve a KLM-et), igényei szerint kialakított változat, alapvetően a CV-240 meghosszabbított, néggyel több férőhelyes változata. A szárnyfesztávolságot is megnövelték, hogy a nagy magasságokban jobb teljesítmény érjen el. Az United Airlinesnél a DC-3-okat a CV-340-es váltotta fel. A légitársaság 52 darab 340-est üzemeltetett 16 évig, halálos kimenetelű baleset nélkül. A KLM 1953 tavaszától 1963 közepéig üzemeltette. Sok CV-340-es repülőgép a CV-440 szabványa szerint volt átalakítva.^[9]

Convair CV-440 Metropolitan

A CV-340 továbbfejlesztett, hangszigetelt és időjárás-radarral felszerelt változata. Legnagyobb felszálló tömege 22 544 kg. Az utaskapacitása 44-52 közötti, ez megkönnyítette a kézipoggyászok cseréjét a két üléssor között, valamint több utasablakkal rendelkezett. Ezt a változatot főként a Lufthansa és a Scandinavian Airlines System használta.^[9]

Convair CV-540

Egy CV-340-ből átalakított repülőgép, amely két Napier Eland turbólégcsavaros hajtóművel repült, amit dugattyús motorok helyett használtak. Hat repülőgépet a Napier az Allegheny Airlinesnek szánt hajtóművekkel szereltek fel.^[10]

Convair CV-580

A Convair CV-340 és CV-440 típusokból kifejlesztett két Allison 501 D13D/H turbólégcsavaros, a dugattyús motorok helyett használt változata. Módosított függőleges és vízszintes vezérsíkkal. Ezt a típust a Pacific Airmotive nevében az Allison Motor Company alakította ki.^[10]

Convair CV-600

Egy Convair 240 Rolls-Royce Dart turbólégcsavaros, a dugattyús motorok helyett használt változata. A CV-600-as átalakítását a Convair végezte el.^[10] A CV-600 először a Central Airlinesnél repült 1965. november 30-án. Az Air Metro Airwaysnél 40 ilyen repülőgép üzemelt. 2006 augusztusában egy Convair CV-600-as repülőgép tovább is szolgált az Rhoades Aviation társaságnál.^[11]

Convair CV-640

A Convair CV-340 és CV-440 Rolls-Royce Dart turbólégcsavaros hajtóműves, a dugattyús motorok helyett használt változata. Az átalakítást a Convair végezte el.^[10] 2006 augusztusáig összesen kilenc Convair CV-640 repülőgép maradt a légitársaság szolgálatában, három a Rhoades Aviation és hat a C & M Airways légitársaságoknál.^[11]

Convair CV5800

A C-131 Samaritan típusból kifejlesztett változat, ami a kanadai Kelowna Flightcraft Ltd tulajdona. A CV5800 egy C-131 Samaritan 4,2 méterrel meghosszabbított törzsű típus, az eredeti vezérsíkok helyett a továbbfejlesztett CV-580-ét használták. További változások a EFIS és Allison 501-D22 az eredeti R-2800 hajtóművek helyett.

Katonai változatok

Convair C-131 Samaritan

A CV-240/340/440 sorozatból kialakított típus, feladata volt az Egyesült Államok légierejében az egészségügyi evakuálásban való szolgálás és a VIP-ek szállítása.

Convair T-29 trainer

A C-131 gyakorló modellje, feladata volt a navigátorok és a rádiós személyzet oktatása.

Convair R4Y Samaritan

Az Egyesült Államok Haditengerészete használta Samaritan megnevezéssel.

Canadair CC-109 Cosmopolitan

A CV-440 átalakított változata, amely a Napier Eland légcsavaros hajtóművet használta dugattyús motorok helyett. Az átalakítást Kanadában a Canadair végezte el. A kanadai légierő által üzemeltetett repülőgépek CC-109 Cosmopolitan néven voltak ismertek.

Canadair CL-66

A CC-109 Eland hajtóművel hajtott változata.

Üzemeltetők

Civil üzemeltetők

• Aero California – CV-340
• Aerolíneas Argentinas – CV-240 (LV-ADM, LV-ADN, LV-ADO, LV-ADP és LV-ADQ lajstromjelekkel)
• Aeromexico – CV-340
• Aeroquetzal – CV-580
• Air Chathams – CV-580
• Air Fiji – CV-580
• Air Freight NZ – CV-580 és CV5800
• Air Maldives – CV-440
• Air Resorts – CV-440-esek, amelyeket korábban az American Eagle üzemeltet
• Air Tahoma – CV-240 és CV-580
• Allegheny Airlines CV-340, CV-440, CV-540 és CV-580
• American Airlines
• Ansett Airlines – CV-340, CV-440
• Arawak – CV-440
• ARCO Aerolíneas Colonia S.A. CV-240, CV-600
• Aspen Airways CV-580
• Aviateca – CV-240, CV 440, 340
• Bar Harbor Airlines – CV-600
• Braniff International Airways – CV-340
• Buffalo Airways – CV-240
• Cal Sierra Airlines – CV-580
• Canadian Pacific Airlines – CV-240
• Central Airlines – CV-240 és CV-600
• Chathams Pacific – CV-580
• Conair Group
• Continental Airlines
• Caribair – CV-340, CV-640
• Delta Air Lines – CV-340 és CV-440
• Desert Air – CV-240
• Eastern Air Lines – CV-440
• ERA Aviation – CV-580
• Finnair CV-340 (átalakítva CV-440-essé) és CV440
• Fred. Olsen Flyselskap – CV-340
• Frontier Airlines – CV-580 és CV-600
• Garuda Indonesia – CV-240, CV-340 és CV-440
• Hawaiian Airlines – CV-340, – CV-640
• IFL Group – CV-580 és CV5800
• JAT Yugoslav Airlines – CV-340 és CV-440
• Iberia Airlines – Convair CV-440
• Kar-Air CV-440
• Kelowna Flightcraft Air Charter – CV-580 és CV5800
• Kitty Hawk Aircargo – Convair 640
• KLM – CV-240 és CV-340
• LACSA – CV-340
• Líneas Aéreas Paraguayas (LAP) – 3 darab CV-240
• Lake Central Airlines – CV-340 és CV-580
• Linjeflyg – CV-340 és CV-440
• LOT – CV-240 (5 darabot használt 1957-1966 között)
• Lufthansa – CV-440
• Metro Airlines – CV-580
• Mey-Air – CV-240
• Miami Air Lease – CV-440
• Midwest Air Charter/Airborne Express – CV-600
• National Airlines – CV-340 és CV-440
• Nolinor Aviation – CV-580
• Nor-Fly Charter – CV-440 és CV580
• North Central Airlines – CV-580
• Northeast Airlines – CV-240
• Northwest Airlines – CV-580
• Pacific Western Airlines – CV-640
• Pan American World Airways (Pan Am)
• Pakistan International Airlines – CV-240
• Partnair – CV-580
• Philippine Airlines – CV-340 (1950-es és az 1960-as évek között használta)
• Pionair – CV-580
• Polaris Air Transport – CV-240
• Prinair – CV-580
• Quebecair – CV-540 (CL-66)
• Real Transportes Aéreos – CV-340 és CV-440
• Republic Airlines – CV-580
• Rhoades Aviaton – CV-640
• SABENA – CV-240 és CV-440
• Sahsa – CV-580
• SAS – CV-440
• Serviços Aéreos Cruzeiro do Sul – CV-240, CV340
• Sierra Pacific CV-340, CV-440 CV-580
• SMB Stage Line – Convair 640
• Stellar Airfreighter – CV-440
• Swissair – CV-240 és CV-440
• Trans-Texas Airways – CV-240 és CV-600
• Texas International Airlines – CV-600
• Toa Airways
• Trans Australia Airlines
• Transportes Aéreos Nacional – CV-440
• United Airlines
• Varig – CV-240
• Western Airlines
• Wright Airlines – CV-600
• Zantop International Airlines – Convair 640

Katonai üzemeltetők

 Ausztrália

• Ausztrál Királyi Légierő – Két CV-440 Metropolitan (RAAF számai A95-313 és 353) típust üzemeltetett 1956-1968 között.

 Bolívia

• Bolíviai Légierő – CV-440 és CV-580

 Kanada

• Kanadai Királyi Légierő / Kanadai Fegyveres Erők – CV-540-es új T56 turbólégcsavaros motorral

 Kolumbia

CV-580

 Németország

• Német Légierő – CV-440

 Olaszország

• Olasz Légierő – CV-440 Metropolitan

 Paraguay

• Paraguayi Légierő – CV-440/C-131D

 Srí Lanka

• Sri Lanka-i Légierő – CV-440

Egyéb üzemeltetők

 Amerikai Egyesült Államok

• Federal Aviation Administration^[12]
• Airborne Resources, (C-131B lajstromjele: N131CR^[13])
• Environmental Research Institute of Michigan, amely később General Dynamics Advanced Information Systems lett (CV-580-asokat üzemeltetett N51211^[14] és N51255^[15] lajstromjelekkel)
• Honeywell International, Everett Washington (CV-580 lajstromjele: N580AS)^[16])
• National Research Council (Kanada) (Kanada) (CV-580 lajstromjele: C-FNRC^[17])
• Raytheon, Tucson Arizona (CV-580 lajstromjele: N580HH^[18])
• University of Washington, (CV-580 lajstromjele: N3UW)^[19])

Műszaki adatok

Adatok a from General Dynamics Aircraft and their Predecessors honlapról^[20]

Általános jellemzők

• Személyzet: 2 vagy 3
• Kapacitás: 40 utas
• Hossz: 22,76 m
• Fesztáv: 27,97 m
• Magasság: 8,20 m
• Szárnyfelület: 75,9 m²
• Üres tömeg: 11 542 kg
• Bruttó tömeg: 18 370 kg
• Üzemanyag kapacitás: 3785 liter
• Hajtómű: 2 db Pratt & Whitney R–2800-CA3 Double Wasp / CA15 / CA18 / CB3 vagy CB16 18 hengeres léghűtéses csillagmotor, összesen 1800 kW tolóerővel
• Légcsavar: három lapátos Hamilton standard vagy Curtiss propellerekkel

Teljesítmény

• Legnagyobb sebesség: 507 km/h
• Utazósebesség: 450 km/h
• Hatótávolság: 1931 km
• Szolgálati csúcsmagasság: 4877 m
• Emelkedési sebesség: 7,7 méter/másodperc

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Convair CV-240, National Air and Space Museum
• C-131 Samaritan factsheet, National Museum of the United States Air Force
• C-131D Samaritan, March Field Air Museum
• C-131 Samaritan
• C-131 Samaritan, The Aviation Zone
• Gunships, The Aviation Zone
• BBC News Article about Convair CV-440
• Aero News Network Article about Convair CV-440