Blum Tamás

Blum Tamás (Budapest, 1927. június 19. – Zürich, 1992. január 8.) magyar karmester. Jelentős librettófordítói, operadramaturgi tevékenysége is.

Élete

A Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult, mellette a Fodor Zeneiskolában Kadosa Pál zongoristanövendéke volt. A Kasztner-vonat utasaként előbb a bergen-belseni koncentrációs táborba, majd Svájcba került. Lausanne-ban folytatott karmesteri tanulmányokat Paul Kletzkinél.

1945–51-ben az Operaház korrepetitora. 1953 és 1958 között a debreceni Csokonai Színház zeneigazgatója, ez idő alatt tizenöt operát mutatott be. 1959-től ismét a budapesti Operaház vezénylő korrepetitora, 1966-tól 1973-as emigrálásáig karmestere volt.^[1] Svájcban telepedett le, a Zürichi Operaház dirigense volt. 1977-től haláláig a nemzetközi operastúdiót vezette ugyanott.

Visszaemlékezéseit Menetrend címmel Bächer Iván tette közzé a Holmiban.^[2][3] Kiváló bridzsjátékos is volt.

Librettófordítói munkássága

Szeretett műfordítással foglalkozni, számos operát mutattak be az ő fordításában. Olasz, francia és német nyelvből fordított librettókat. Magyar nyelvű operalibrettóiban nagyszerűen egyesítette a tartalmi, a zenei és az énekesi igényeket, szövegei jól énekelhetők és tökéletesen érthetők. Egészen kiemelkedő Wagner Ring-tetralógiájának fordítása.

Első fordítását, Bedřich Smetana Eladott menyasszonyát 1949. december 15-én mutatta be a Magyar Állami Operaház. Fordításai időtállóak, folyamatosan színre kerülnek.

Nevével, újra és újra találkozhatunk musicalek színlapján. A legsikeresebbek a Koldus(Háromgarasos) opera illetve a La Mancha lovagja.

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: karmester: 25, fordító: 275, dalszövegíró: 7.^{[Mj. 1]}

Operafordításai

• Alban Berg: Wozzeck (1964)
• Berg: Lulu (1973)
• Bizet: Carmen (1965)
• Benjamin Britten: Albert Herring (1960)
• Britten: Szentivánéji álom (1972)
• Csajkovszkij: Jevgenyij Anyegin (Jakabfi Istvánnal, 1951)
• Debussy: Pelléas és Mélisande (1963)
• Delibes: Lakmé (Stephányi Györggyel, 1952)
• Donizetti: Szerelmi bájital (1964)
• Donizetti: A csengő (1971)
• George Gershwin: Porgy és Bess (1970)
• Kozma József: Elektronikus szerelem (1963)
• Carl Millöcker: A koldusdiák (dalszövegek, 1962)
• Claudio Monteverdi: Poppea megkoronázása (1968)
• Ravel: Pásztoróra (1962)
• Rossini: A sevillai borbély (Harsányi Zsolt szövegének átdolgozása, 1951)
• Bedřich Smetana: Az eladott menyasszony (1949)
• Verdi: Rigoletto (1951)
• Verdi: Álarcosbál (Zoltán Vilmossal, 1964)
• Verdi: Otello (Mészöly Dezsővel, 1954)
• Verdi: Falstaff (Lányi Viktor szövegének átdolgozása Oberfrank Gézával, 1966)
• Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok (1968)
• Wagner: A Nibelung gyűrűje
  • Wagner: A Rajna kincse (1969)
  • Wagner: A walkür (1970)
  • Wagner: Siegfried (1971)
  • Wagner: Az istenek alkonya (1972)
• Wagner: Trisztán és Izolda (1959)

Díjai

• Liszt Ferenc-díj (1956, 1963)

Irodalom

• Az Opera minden. Blum Tamás emlékezete. Szerk. Fodor Géza, Réz Pál. Budapest, 2007. AduPrint. ISBN 9789639398054

Jegyzetek

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Peskó Zoltán: A katalizátor = uő: Zenéről, színházról, zenés színházról. Budapest, 2009. Rózsavölgyi. 73–82. o. ISBN 9789638831798
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Megjegyzések

1. ↑ Hozzáférés: 2017. szeptember 8.