A mások élete

A mások élete
(Das Leben der Anderen)
2006-os német film

Wiesler lehallgatja Dreymannt IMDb 8,5/10 (273 795 szavazat)
Wiesler lehallgatja Dreymannt
IMDb 8,5/10 (273 795 szavazat)
RendezőFlorian Henckel von Donnersmarck
ProducerMax Wiedemann
Quirin Berg
Műfaj
ForgatókönyvíróFlorian Henckel von Donnersmarck
FőszerepbenUlrich Mühe
Martina Gedeck
Sebastian Koch
Ulrich Tukur
ZeneGabriel Yared
Stephane Moucha
OperatőrHagen Bogdanski
VágóPatricia Rommel
Gyártás
GyártóWiedemann & Berg Filmproduktion
Bayerischer Rundfunk
Arte
Creado Film
Ország Németország
Nyelvnémet
Forgatási helyszínBerlin
Játékidő137 perc
Költségvetés2 millió dollár
Képarány2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazónémet BV International
USA Sony Classics
magyar Best Hollywood
Bemutatónémet 2006. március 23.
USA 2007. február 9.
magyar 2007. február 22.
Díj(ak)1 Oscar-díj
Korhatárnémet 12
USA R
magyar 12
Bevételnémet $ 17 637 897
USA $ 7 658 337
$ 47 016 744
További információk
  • weboldal
  • IMDb
  • PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

A mások élete (Das Leben der Anderen) 2006-ban bemutatott német filmdráma, az elsőfilmes Florian Henckel von Donnersmarck forgatókönyvíró-rendező alkotása. A lélektani dráma fő témája Kelet-Berlin kulturális életének és az élet minden területét beszövő NDK-s titkosrendőrségnek, a Stasinak a kapcsolata.

A mások élete a 2007-es Oscar gálán a legjobb idegen nyelvű filmnek járó díjat nyerte el, míg a 2007-es Golden Globe-on csak a jelölésig jutott. A Német Filmdíjon 7 Lola-szobrot is besöpört (11 nevezéssel rekordot döntve), köztük a legjobb film díját és a legjobb férfi színészi alakítás díját is. A kritikusok szerint a film fordulópont a keletnémet félmúlt ábrázolásában, a nosztalgia helyett kíméletlen, reális képet fest a diktatúra léleknyomorító működéséről.

A film készítői "üzennek" a magyaroknak több rejtett, vagy kevésbé rejtett motívummal. A történetben több utalás szerepel Magyarországra, úgymint a megfigyelt Georg Dreimann fedőneve a Stasi műveletben "László" (Lazlo), Wiesler százados egy otthoni vacsorájánál elképesztő mennyiségű Piros Aranyat nyom az ételére (17. perc), és a történet egyik súlypontja a magyar és keletnémet öngyilkossági adatokról szóló újságcikk.

Történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

A film 1984-ben az NDK-ban játszódik. A kommunista rendszerhez vakon hű Gerd Wiesler Stasi-ügynököt saját kérésére megbízzák, hogy kémkedjen Georg Dreymann színházi író után, akit nyugati elhajlással gyanúsítanak. A százados hamar rájön, hogy valójában Bruno Hempf kulturális miniszter – aki a Párt Központi Bizottságának tagja – utasítására figyeltetik Dreymannt és élettársát, Christa-Maria Sielandet is. A miniszter ugyanis vonzódik Dreymann barátnőjéhez, az ünnepelt színésznő Christa-Mariahoz és hatalmával visszaélve kényszeríti a nőt, hogy megalázó szerelmi viszonyt folytasson vele; riválisára, Dreymannra pedig szeretne valamilyen terhelő bizonyítékot találni, hogy letartóztatása után ne állhasson az útjába. Georg Dreymann a rendszer támogatója, bár nem ért egyet a disszidensek és a másként gondolkodók elnyomásával. Mikor Georg rendező barátja, Albert Jerska öngyilkosságot követ el, Dreymann egy veszélyes és komplikált szervezői folyamat eredményeként névtelen cikket közöl az NSZK-ban, a Spiegelben a keletnémet öngyilkosságok gyakoriságáról – ami alapján az NDK-ban börtönbe kerülne. Wiesler a megfigyelés közben ráébred saját élete kisszerűségére, egyre közelebb kerül az íróhoz és barátnőjéhez, és hazudni kezd jelentéseiben, hogy Dreymannt védje. Közben Christa-Maria végleg megszakítja viszonyát Hempf miniszterrel, aki bosszúból utasítást ad letartóztatására, mivel a színésznő gyógyszerfüggő és illegális tablettákat használ. A színészi karrierjének megóvása érdekében Christa-Maria elárulja, hogy az újságcikk szerzője Dreymann, ám Wiesler még a házkutatás előtt titokban eltávolítja a színésznő vallomását igazoló bizonyítékot a lakásból. A házkutatás során Christa-Maria kétségbe esik, kirohan a lakásból, az utcán egy érkező teherautó elgázolja és meghal. Emiatt az egész megfigyelési művelet értelmét veszti, Wiesler felettese, Anton Grubitz leállítja az akciót. Bizonyítéka nincs, de Grubitz tudja, hogy Wiesler szabotálta az akciót, ezért előléptetési tilalom alá vonja és az „M” részlegre száműzi, ahol leveleket kell gőzzel felnyitnia. A film végén, a német újraegyesítés után Dreymann megtudja Hempftől, hogy teljes körűen megfigyelték. A róla szóló Stasi-archívumokban kutatva rájön, hogy megfigyelője hamis jelentéseket készített, és következő könyvét Szonáta egy jó emberről címmel a szórólap-terjesztőként élő „HGW XX/7”-nek (Wiesler fedőneve) ajánlja.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

Színész Szereplő Magyar hang
Martina Gedeck Christa-Maria Sieland Kováts Adél
Ulrich Mühe Gerd Wiesler százados (HGW XX/7) Sörös Sándor
Sebastian Koch Georg Dreyman Csernák János
Ulrich Tukur Anton Grubitz alezredes Szombathy Gyula
Thomas Thieme Bruno Hempf kulturális miniszter Ujlaki Dénes
Hans-Uwe Bauer Paul Hauser Halmágyi Sándor
Volkmar Kleinert Albert Jerska Pálfai Péter
Matthias Brenner Karl Wallner Scherer Péter
Charly Hübner Udo Hajdu István
Herbert Knaup Gregor Hessenstein Juhász György

Díjak és nevezések

Ezt a szakaszt át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
  • 2007-es Oscar
  • 2007-es Golden Globe
    • jelölés: legjobb idegen nyelvű film nevezés
  • Independent's Spirit Awards 2007
    • legjobb idegen nyelvű film
  • International Film Festival Rotterdam 2007
    • díj: Közönségdíj[1]
  • Los Angeles-i Filmkritikusok Díja 2006
    • legjobb idegen nyelvű film
  • Európai Filmdíj 2006
  • Német Filmdíj 2006
    • díj: legjobb film
    • díj: legjobb színész
    • díj: legjobb mellékszereplő
    • díj: legjobb rendező
    • díj: legjobb operatőr
    • díj: legjobb látványtervező
    • díj: legjobb forgatókönyv
    • jelölés: legjobb jelmez
    • jelölés: legjobb vágás
    • jelölés: legjobb hang
    • jelölés: legjobb filmzene
  • Palm Springs International Film Festival 2007
    • díj: legjobb Közönségdíj
  • Vancouver International Film Festival 2006
    • díj: Közönségdíj
  • Montreal Festival du Nouveau Cinéma 2006
    • díj: legjobb Közönségdíj
  • London Film Festival 2006
    • Satyajit Ray Award
  • Zagreb Film Festival 2006
    • legjobb film
    • Közönségdíj
  • Copenhagen International Film Festival 2006
    • legjobb férfi színész
    • Közönségdíj
  • Seville Film Festival 2006
    • díj: Silver Giraldillo
    • díj: SIGNIS díj
  • Locarno International Film Festival 2006
    • díj: Közönségdíj
  • Warsaw International Film Festival 2006
    • díj: Közönségdíj
  • Bavarian Film Awards 2005
    • díj: legjobb színész: Ulrich Mühe
    • díj: legjobb elsőfilmes rendező: Florian Henckel von Donnersmarck
    • díj: legjobb forgatókönyv: Florian Henckel von Donnersmarck
    • VGF Producer Prize: Wiedemann & Berg

Irodalom és zene

  • Florian Henckel von Donnersmarck: Das Leben der anderen. Suhrkamp, Frankfurt am Main 2006, ISBN 3-518-45786-1
  • Gabriel Yared, a rendező kérésére a filmhez írt Die Sonate vom Guten Menschen c. zongoraművét használják fel Wiesler lelki átalakulásának csúcspontján (miközben Dreyman Leninről és Beethoven Appassionata zongoraszonátájáról beszél).

Jegyzetek

  1. KPN Audience Award. filmfestivalrotterdam.com. (Hozzáférés: 2007. február 4.)

További információk

Sablon:Florian Henckel von Donnersmarck
  • m
  • v
  • sz
  • A mások élete (2006)
  • Az utazó (2010)
  • Mű szerző nélkül (2018)
A mások élete díjai
Sablon:Oscar-díj a legjobb nemzetközi játékfilmnek
  • m
  • v
  • sz
1947–1955 (Különdíjként)
  • 1947: Fiúk a rács mögött (Olaszország)
  • 1948: Páli Szent Vince – Az irgalmasság szentje (Franciaország)
  • 1949: Biciklitolvajok (Olaszország)
  • 1950: A feledés útján (Franciaország/Olaszország)
  • 1951: A vihar kapujában (Japán)
  • 1952: Tiltott játékok (Franciaország)
  • 1953: Nem adták ki
  • 1954: Jigokumon (Japán)
  • 1955: Szamuráj I: Musashi Miyamoto (Japán)
1956–1975
1976–2000
  • 1976: Fekete-fehér színesben (Elefántcsontpart)
  • 1977: Előttem az élet (Franciaország)
  • 1978: Készítsétek a zsebkendőket! (Franciaország)
  • 1979: Bádogdob (NSZK)
  • 1980: Moszkva nem hisz a könnyeknek (Szovjetunió)
  • 1981: Mephisto (Magyarország)
  • 1982: Találkozás és búcsú (Spanyolország)
  • 1983: Fanny és Alexander (Svédország)
  • 1984: Veszélyes lépések (Svájc)
  • 1985: A hivatalos változat (Argentína)
  • 1986: Merénylet (Hollandia)
  • 1987: Babette lakomája (Dánia)
  • 1988: Hódító Pelle (Dánia)
  • 1989: Cinema Paradiso (Olaszország)
  • 1990: A remény útja (Svájc)
  • 1991: Mediterraneo (Olaszország)
  • 1992: Indokína (Franciaország)
  • 1993: Belle epoque (Spanyolország)
  • 1994: Csalóka napfény (Oroszország)
  • 1995: Antonia története (Hollandia)
  • 1996: Kolja (Csehország)
  • 1997: Karakter (Hollandia)
  • 1998: Az élet szép (Olaszország)
  • 1999: Mindent anyámról (Spanyolország)
  • 2000: Tigris és sárkány (Tajvan)
2001–napjainkig
  • 2001: Senkiföldje (Bosznia-Hercegovina)
  • 2002: Hontalanul Afrikában (Németország)
  • 2003: Barbárok a kapuk előtt (Kanada)
  • 2004: A belső tenger (Spanyolország)
  • 2005: Tsotsi (Dél-afrikai Köztársaság)
  • 2006: A mások élete (Németország)
  • 2007: Pénzhamisítók (Ausztria)
  • 2008: Eltávozók (Japán)
  • 2009: Szemekbe zárt titok (Argentína)
  • 2010: Egy jobb világ (Dánia)
  • 2011: Nader és Simin – Egy elválás története (Irán)
  • 2012: Szerelem (Ausztria)
  • 2013: A nagy szépség (Olaszország)
  • 2014: Ida (Lengyelország)
  • 2015: Saul fia (Magyarország)
  • 2016: Az ügyfél (Irán)
  • 2017: Egy fantasztikus nő (Chile)
  • 2018: Roma (Mexikó)
  • 2019: Élősködők (Dél-Korea)
  • 2020: Még egy kört mindenkinek (Dánia)
  • 2021: Vezess helyettem (Japán)
  • 2022: Nyugaton a helyzet változatlan (Németország)
  • 2023: Érdekvédelmi terület (Egyesült Királyság)
Sablon:Legjobb európai film
  • m
  • v
  • sz
1988–2000
  • Rövidfilm a gyilkolásról (1988)
  • Táj a ködben (1989)
  • Nyitott ajtók (1990)
  • Lim-lom (1991)
  • A gyermekrabló (1992)
  • Urga – Édenbe zárva (1993)
  • Lamerica (1994)
  • Haza és szabadság (1995)
  • Hullámtörés (1996)
  • Alul semmi (1997)
  • Az élet szép (1998)
  • Mindent anyámról (1999)
  • Táncos a sötétben (2000)
2001–2020
2021–
Sablon:BAFTA-díj a legjobb nem angol nyelvű filmnek
  • m
  • v
  • sz
Legjobb idegen
nyelvű film
1983–1988
  • Krisztus megállt Ebolinál (1983)
  • Danton (1984)
  • Carmen (1985)
  • Redl ezredes (1986)
  • Káosz (1987)
  • Áldozathozatal (1988)
Legjobb
nem angol
nyelvű film
1989–2000
  • Babette lakomája (1989)
  • Az élet és semmi más (1990)
  • Cinema Paradiso (1991)
  • A rémes lány (1992)
  • A vörös lámpások (1993)
  • Isten veled, ágyasom! (1994)
  • Élni (1995)
  • Neruda postása (1996)
  • Rizsporos intrikák (1997)
  • Szerelmi fészek (1998)
  • Központi pályaudvar (1999)
  • Mindent anyámról (2000)
2001–2020
  • Tigris és sárkány (2001)
  • Korcs szerelmek (2002)
  • Beszélj hozzá (2003)
  • Ezen a világon (2004)
  • Che Guevara: A motoros naplója (2005)
  • Halálos szívdobbanás (2006)
  • A faun labirintusa (2007)
  • A mások élete (2008)
  • Oly sokáig szerettelek (2009)
  • A próféta (2010)
  • A tetovált lány (2011)
  • A bőr, amelyben élek (2012)
  • Szerelem (2013)
  • A nagy szépsé (2014)
  • Ida (2015)
  • Eszeveszett mesék (2016)
  • Saul fia (2017)
  • A szobalány (2018)
  • Roma (2019)
  • Élősködők (2020)
2021–
Sablon:César-díj a legjobb külföldi filmnek
  • m
  • v
  • sz
1976–2000
2001–2020
2021–
Sablon:David di Donatello-díj (legjobb európai film)
  • m
  • v
  • sz
David di Donatello-díj a legjobb európai filmnek
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 316752281
  • GND: 7525538-8
  • SUDOC: 135503779
  • BNF: cb16738435h
  • Németország Németország-portál
  • filmművészet Filmművészetportál