Ívhíd

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont!

Ívhíd az olyan híd, melynek hidaló szerkezetét ívtartók képezik, vagyis olyan tartók, amelyek az alátámasztásaikra a nyílásból kifelé irányuló ferde nyomást gyakorolnak.

Az ívhíd szerkezete a pilléreket (hídfőt) tehát nemcsak függőleges irányban terheli meg, hanem vízszintes irányban is (eltolásra, döntésre) megtámadja. Az ívtartók a végeiken (a vállakon) vagy egész lapjukkal támaszkodnak a pillérre (hídfőre) vagy pedig csuklókban; az utóbbi esetben némelykor még az ív közepén is van csukló, úgyhogy ekkor az ívtartó két darabból áll, amelyek a középcsuklóban egymásra támaszkodnak s a vállcsuklókban az alátámasztásokra.

Ezen megtámasztási módok szerint nevezzük az ívhidakat:

lapokra támaszkodónak,
kétcsuklósnak és
háromcsuklósnak.

Az első csoportba tartozik a budapesti Margit híd, amely egyike a legnagyobb és legszebb ívhidaknak. A Duna közepén, a Margitsziget csúcsa előtt álló széles középpillér által a híd két egyenlő részre van felosztva, melyek mindegyikében három nagy medernyílás és egy rakparti nyílás van. E két rész nincsen egy egyenesben építve, hanem mindegyik a hozzátartozó Duna-ág vízfolyás irányára merőlegesen, minélfogva tengelyvonalaik az alaprajzban egymással 150 fokos szöget zárnak be. A nyílások nagysága az említett elválasztó pillértől a partok felé: 87,88–82,66–73,50 m, amihez még mindegyik parton 20 m nyílású rakpartáthidalás csatlakozik. A híd összes hossza 572 m, a pálya szélessége a korlátok között: 16,80 m. Épült az 1872–75. években, Ernest Goüin francia mérnök tervei szerint, 5 millió forint költségen.

A második csoportba tartozik a régi szegedi közúti Tiszahíd^{[halott link]}, mely szintén egyike a legnevezetesebb ívhidaknak. Négy nyílása van, amelyeknek nagysága a bal parttól a jobb felé: 110–97–86–66 m. A hídpálya szélessége 11 m. Épült 1881–83. években 1 740 000 forint költségen. A tervezet alapeszméje Feketeházy I. magyar mérnöktől ered.

Az ívhidakon a hídpálya rendszerint az ívszerkezet fölé van helyezve, úgyhogy a hídról teljesen szabad a kilátás, ami sok esetben (p. városokban) lényeges körülmény azon kérdés eldöntésekor, hogy milyen rendszer szerint épüljön valamely áthidalás. Az ívtartókkal való megoldás azonban megkívánja, hogy a kellő szerkezeti magasság rendelkezésre álljon, vagyis hogy a helyi viszonyok (partmagasság, feljárók) lehetővé tegyék (túlságos pénzbeli áldozatok nélkül) a hídpályát olyan magasra helyezni, hogy az alatta levő ívtartónak (melynek válla az árvíz színe fölé helyezendő) elegendő ívmagasságot adhassunk.

A veszprémi Szent István völgyhíd (köznevén: Viadukt) Magyarország egyik legnagyobb és legszebb (háromnyílásos) felsőpályás vasbeton ívhídja, Veszprém város jelképe. A Völgyhíd szimbolikus képe számos helyi intézmény és vállalkozás emblémájában is megjelenik. Tervezője: Folly Róbert. A híd teljes hossza 185, míg legnagyobb magassága 37 méter. A nagyív támaszköze 46, a kis íveké 26,6–26,6 méter. A nagy és a középső kis ív találkozásánál kilátóteraszt létesítettek. A hídról és teraszáról szép panorámaképek tárulnak fel a Várnegyedről és nyugati irányban a Séd-völgyről, s a távoli Bakony hegyvonulatáról.

Típusok

Alak szerint

Alsópályás ívhíd
Felsőpályás

Anyaga szerint

Irodalom

Boyd, Thomas D. (1978). „The Arch and the Vault in Greek Architecture”. American Journal of Archaeology 82 (1), 83–100 (91). o. DOI:10.2307/503797.
Galliazzo, Vittorio. I ponti romani. Treviso: Edizioni Canova (1995). ISBN 88-85066-66-6
Galliazzo, Vittorio. I ponti romani. Catalogo generale. Treviso: Edizioni Canova (1994). ISBN 88-85066-66-6
O’Connor, Colin. Roman Bridges. Cambridge University Press, 129. o. (1993). ISBN 0-521-39326-4
Proske, Dirk. Safety of historical stone arch bridges. Springer, 336. o. (2009). ISBN 978-3-540-77616-1

Külső hivatkozások

Nézd meg az ívhíd címszót a Wikiszótárban!

A Wikimédia Commons tartalmaz Ívhíd témájú médiaállományokat.

NOVA Online – Super Bridge – Arch Bridges (angolul)
Matsuo Bridge Co. – Arch Bridges (angolul)
Historic Bridges of the Midwest Archiválva 2008. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
Historic Arch Railroad Bridges in Western Massachusetts (angolul)