Énekeskabóca-formájúak

Énekeskabóca-formájúak
Egy ugandai énekeskabóca (Cicada sp.)
Egy ugandai énekeskabóca (Cicada sp.)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Csoport: Egyszerűsödött szárnyas rovarok (Paraneoptera)
Öregrend: Condylognatha
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Linnaeus, 1758
Alrend: Kabócák (Auchenorrhyncha)
Alrendág: Cicadomorpha
Evans, 1946
Öregcsaládok

szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Énekeskabóca-formájúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Énekeskabóca-formájúak témájú kategóriát.

Az énekeskabóca-formájúak testtájai (német szöveggel)
Borostyánba zárt fosszilis énekeskabóca Minlagerron onyxos

Az énekeskabóca-formájúak (Cicadomorpha) a rovarok (Insecta) osztályában a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe sorolt kabócák (Auchenorrhyncha) rendjének egyik alrendje.

Származásuk, elterjedésük

A kabócák legközelebbi rokonai a poloskák, a levélbolhák, a levél- és a pajzstetvek; a rend másik alrendje a bordáskabóca-formájúaké (Fulgoromorpha).

A fajok többsége a trópusokon él. Gyakoriságuk a sarkok felé csökken; a hideg mérsékelt égövben már csak szórványosan fordulnak elő. A Kárpát-medencében legismertebb fajuk az óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes).

Megjelenésük, felépítésük

Fejpajzsukat nem választja el keresztbarázda a homlokuktól, ezért a fejpajzs összefüggő a homlokkal. Egy barázda a legtöbb faj fejpajzsát két részre osztja (Dér).

Életmódjuk, élőhelyük

Lárva és és imágó alakjukban is élő növények nedveivel táplálkoznak; petéiket is a lárvák leendő tápnövényeibe tojják. Többségük lágyszárúakon vagy lombos fákon él, egy kisebb részük fűféléken. A fajok többsége a floémből veszik fel a táplálékot, kisebb részük a xilémet vagy a mezofillumot szívogatja. Két alcsalád:

  • az énekeskabóca-formák (Cicadellinae) és
  • a púposkabóca-szerűek (Membracoidea) közé sorolt mezeikabóca-félék (Cicadellidae) Typhlocybinae alcsaládja kivételével a floémből táplálkoznak. Mivel pedig a floém nagyon édes, ezek a kabócák a cukorfölösleget mézharmat formájában választják ki (Dér). Ezek a kabócák gyakran kerülnek szimbiotikus kapcsolatba hangyafajokkal.
Bővebben: mézharmat

Rendszertani felosztásuk

Az alrendágba három recens és nyolc kihalt öregcsaládot sorolnak. Egy kihalt család és egy ugyancsak kihalt nem öregcsaládba (családba) sorolatlan

  • Coleoscytoidea (Martinov, 1935) — leletei Oroszországban, perm időszaki üledékes kőzetekből kerültek elő;
  • Surijokocixioidea (Scserbakov, 2000) — leletei Oroszországban, a perm–triász határról kerültek elő.

A recens öregcsaládok:

Kihalt öregcsaládok:

  • Dysmorphoptiloidea
  • Hylicelloidea
  • Ipsvicoioidea
  • Ligavenoidea
  • Palaeontinoidea
  • Pereborioidea
  • Prosboloidea
  • Scytinopteroidea

Kihalt család:

  • Minlagerrontidae

Kihalt nem:

  • †Homopterites

Jegyzetek

Források

  • Dudás: Dudás Aurél: Paraneoptera
  • Dér: Dér Zsófia: KERTÉSZETI NÖVÉNYEK KABÓCA EGYÜTTESEI ÉS SZEREPÜK A FITOPLAZMÁK TERJESZTÉSÉBEN
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez az ízeltlábúakról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!