Árvacsalánfélék
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Közönséges levendula (Lavandula angustifolia) | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Típusnemzetség | ||||||||||||||||||
| Árvacsalán (Lamium)'' L. | ||||||||||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Árvacsalánfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Árvacsalánfélék témájú kategóriát. |
Az árvacsalánfélék vagy ajakosok[1] [2] családjába (Lamiaceae) mintegy 180 nemzetség és 3500 faj tartozik. Többnyire lágyszárúak vagy félcserjék, de fák (pl. tíkfa) is vannak közöttük. Jellemző rájuk a keresztben átellenes vagy örvös levélállás, a négyoldalú szár, a pálhák hiánya, a kétajkú csésze és párta, kétfőporzósak. Leveleik gyakran csipkés vagy fogas szélűek, virágaik sokszor levélhónalji örvökben állnak. A bibeszál gyakran besüllyedt, a magház alapjából ered, a bibe nem túl jelentős. A pollen exinéje a nyílásoknál nincs megvastagodva. Termésük hasadó makkocska, mely a két, egyenként két magkezdeményes termőlevélből fejlődik ki. Jellegzetes aromatikus illatuk van, több ide tartozó fajt gyógynövényként vagy fűszernövényként használnak fel.
A Labiatae a taxon korábbi latin neve volt, s jelenleg is szinonimaként használható a Lamiaceae helyett, azonban a Lamiaceae név egyre elterjedtebb.[3]
Nemzetségek
- Acanthomintha
- Achyrospermum
- Acinos
- Acrocephalus
- Acrotome
- Acrymia
- Aegiphila
- Aeolanthus
- Aeollanthus
- Agastache
- Ajuga
- Ajugoides
- Alajja
- Alvesia
- Amasonia
- Amethystea
- Anisochilus
- Anisomeles
- Antonina
- Asterohyptis
- Ballota
- Basilicum
- Becium
- Benguellia
- Betonica
- Blephilia
- Bostrychanthera
- Bovonia
- Brachysola
- Brazoria
- Bystropogon
- Calamintha
- Callicarpa
- Capitanopsis
- Capitanya
- Caryopteris – kékszakáll
- Catoferia
- Catopheria
- Cedronella
- Ceratanthus
- Chaiturus
- Chamaesphacos
- Chaunostoma
- Chelonopsis
- Chloanthes
- Cleonia
- Clerodendrum – végzetcserje
- x Clinomicromeria
- Clinopodium
- Colebrookia
- Coleus
- Collinsonia
- Colquhounia
- Comanthosphace
- Congea
- Conradina
- Cornutia
- Craniotome
- Cuminia
- Cunila
- Cyanostegia
- Cyclotrichium
- Cymaria
- Dauphinea
- Dicerandra
- Dicrastylis
- Discretitheca
- Dorystaechas
- Dracocephalum
- Drepanocaryum
- Eichlerago
- Elsholtzia
- Endostemon
- Englerastrum
- Eremostachys
- Eriope
- Eriophyton
- Eriopidion
- Eriothymus
- Erythrochlamys
- Eurysolen
- Fabricia
- Faradaya
- Fuerstia
- Galeopsis – kenderkefű
- Garrettia
- Geniosporum
- Glechoma – repkény
- Glechon
- Glossocarya
- Gmelina
- Gomphostemma
- Gontscharovia
- Gumira
- Hanceola
- Haplostachys
- Haumaniastrum
- Hedeoma
- Hemiandra
- Hemigenia
- Hemiphora
- Hemistegia
- Hemizygia
- Hesperozygis
- Heterolamium
- Hoehnea
- Holmskioldia
- Holocheila
- Holostylon
- Horminium
- Hosea
- Hoslundia
- Huxleya
- Hymenocrater
- Hymenopyramis
- Hypenia
- Hypogomphia
- Hyptidendron
- Hyptis
- Hyssopus – izsóp
- Isodictyophorus
- Isodon
- Isoleucas
- Kalaharia
- Karomia
- Keiskea
- Killickia
- Kinostemon
- Kudrjaschevia
- Kurzamra
- Lachnostachys
- Lagochilus
- Lagopsis
- Lallemantia
- Lamiastrum – erdei sárgaárvacsalán
- Lamiophlomis
- Lamium – árvacsalán
- Lavandula – levendula
- Leocus
- Leonotis
- Leonurus – gyöngyajak
- Lepechinia
- Leucas
- Leucosceptrum
- Limniboza
- Lophanthus
- Loxocalyx
- Lycopus
- Macbridea
- Madlabium
- Marmoritis
- Marrubium
- Marsypianthes
- Matsumurella
- Meehania
- Melissa
- Melittis – méhfű
- Mentha – menta
- Meriandra
- Mesona
- Metastachydium
- Microcorys
- Micromeria
- Microtoena
- Minthostachys
- Moluccella
- Monarda – méhbalzsam
- Monardella
- Monochilus
- Mosla
- Neoeplingia
- Neohyptis
- Nepeta – macskamenta
- Neustruevia
- Newcastelia
- Nosema
- Notochaete
- Obtegomeria
- Ocimum
- Octomeron
- Ombrocharis
- Oncinocalyx
- Origanum
- Orthosiphon
- Otostegia
- Oxera
- Panzerina
- Paraeremostachys
- Paralamium
- Paraphlomis
- Paravitex
- Peltodon
- Pentapleura
- Perilla
- Perillula
- Peronema
- Perovskia
- Perrierastrum
- Petitia
- Petraeovitex
- Phlomidoschema
- Phlomis – macskahere
- Phlomoides
- Phyllostegia
- Physopsis
- Physostegia
- Piloblephis
- Pitardia
- Pityrodia
- Platostoma
- Plectranthus
- Pogogyne
- Pogostemon – büdösmenta
- Poliomintha
- Prasium
- Premna
- Prostanthera
- Prunella – gyíkfű
- Pseuderemostachys
- Pseudocarpidium
- Pseudocaryopteris
- Pseudochamaesphacos
- Pseudomarrubium
- Puntia
- Pycnanthemum
- Pycnostachys
- Renschia
- Rhabdocaulon
- Rhaphidion
- Rhododon
- Rosmarinus
- Rostrinucula
- Rotheca
- Roylea
- Rubiteucris
- Rydingia
- Sabaudia
- Saccocalyx
- Salvia – zsálya
- Satureja
- Schizonepeta
- Schnabelia
- Scutellaria
- Sideritis – sármányvirág
- Siphocranion
- Skapanthus
- Solenostemon
- Spartothamnella
- Sphenodesme
- Stachydeoma
- Stachyopsis
- Stachys – tisztesfű
- Stenogyne
- Sulaimania
- Suzukia
- Symphorema
- Symphostemon
- Synandra
- Syncolostemon
- Tectona
- Teijsmanniodendron
- Tetradenia
- Teucridium
- Teucrium
- Thorncroftia
- Thuspeinanta
- Thymbra
- Thymus – kakukkfű
- Tinnea
- Trichostema
- Tripora
- Tsoongia
- Vitex – barátcserje
- Viticipremna
- Volkameria
- Warnockia
- Wenchengia
- Westringia
- Wiedemannia
- Wrixonia
- Zataria
- Zhumeria
- Ziziphora
Jegyzetek
Források
- Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2
- ↑ Hajtásos: Penszka K. (szerk.). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 165. o. (2001). ISBN 963 19 2183 2
- ↑ Dános: Dános B.. Farmakobotanika. Budapest: Argumentum, 309. o. (2006 (3. javított kiadás)). ISBN 963 446 204 9
